Zahoray Jánosra emlékeztek Beregszászban
Szeptember 16-án avatták fel Zahoray János festőművész domborműves emléktábláját a beregszászi Európa-Magyar Ház udvarán Magyarország Beregszászi Konzulátusa, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége szervezésében.
Az 1835-ben Máramarosszigeten született festő 1909-ben bekövetkezett haláláig nyolc éven át Beregszászban élt és alkotott. Neki állít emléket az alkotás, melyet a nyíregyházi székhelyű Beregszászért Alapítvány adományozott a városnak.
Az avatóünnepség házigazdája, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke, dr. Zubánics László köszöntőbeszédében hangsúlyozta, milyen sajnálatos, hogy a festőművész életének Beregszászban töltött éveiről keveset tudunk. Mint mondta, feltehetően számos művelődési életünkkel kapcsolatos kiadvány, dokumentum, feljegyzés veszett el a cseh és szovjet uralom idejében, és a Nagyguton született Sárkány Jolán festőművészt hasonlította Zahorayhoz, akinek életéről szintén nagyon keveset tud a művészettörténet.
Külön köszöntötte Gyebnár Istvánt, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivőjét és Fülöp Andrea konzulasszonyt. Gyebnár István az 1848–49-es szabadságharcban is részt vett Zahoray János munkásságáról osztott meg érdekes részleteket. Mint mondta:
„furcsa, hogy a szabadságharcos költők, írók, történészek neveit megjegyezte az utókor, de a ’48-as festőkről alig van ismeretünk.”
Szavai szerint a főként arcképeivel híressé vált festőművész 1874-től a munkácsi gimnázium rajztanára volt. A méltatlanul feledésbe merült alkotó megfestette többek közt a szatmári és ungvári püspökök arcképeit is.
Zubánics László felolvasta az emléktáblát adományozó Beregszászért Alapítvány elnöke, Dalmay Árpád levelét. Ebből megtudhattuk, hogy Sándor Attila székelyudvarhelyi szobrászművész három reliefet készített, melyek egy-egy emléktáblán a festőművész életének fontosabb állomásait jelölik. Július 5-én Nyíregyházán, a vármegyeháza falán, június 11-én pedig Máramarosszigeten, a református gyülekezeti ház udvarán avattak hasonló emléktáblát.
Zahoray János elhanyagolt, bozóttal benőtt sírját Dalmay Árpád fedezte fel a beregszászi római katolikus temetőben. A sírhelyet az utóbbi időben a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége gondozza.
„1909-ben bekövetkezett halálakor a korabeli lapok tudósításai szerint beregszászi műhelyében több száz festmény maradt. Mai napig nem tudni, pontosan mi lett ezeknek a képeknek a sorsa”
– hangzott el a festőművész hagyatékával kapcsolatban.
A domborműves emléktáblát Gyebnár István ideiglenes ügyvivő és Vári Fábián László Kossuth-díjas költő, a kárpátaljai Együtt folyóirat főszerkesztője leplezte le.
Az emlékjelnél az említetteken kívül koszorút helyezett el Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének vezetője, valamint Dupka György történész, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke.
Marcsák Gergely
Kapcsolódó: