Új lendületet vehet a Temesvár melletti bronzkori földvár feltárása
A romániai Temesvártól 20 kilométerre találhatók Európa legnagyobb bronzkori földvárának nyomai. A Temes megyei hatóságok és a régészek most újra napirendre tűzték a mezőzsadányi földsáncrendszer védelmét, kutatását és hosszú távú hasznosítását – írja a Transtelex.ro.
A történészek és archeológusok egyöntetű véleménye szerint a négy koncentrikus földsánc Európa legnagyobb ismert bronzkori erődítményét alkotja. A mezőzsadányi sáncrendszer teljes területe 17 négyzetkilométer. A szakemberek szerint még évtizedek munkája feltárni teljesen, mi mindent rejthet a földvár.
A helyszínen a 20. század első felében indultak el az első feltárások, de a háború félbeszakította őket. A komolyabb kutatások csak 2007-ben indultak újra, amikor a Bánsági Múzeum nemzetközi csapattal kezdett ásatásokba, részben műholdfelvételek alapján.
A 2007-ben újraindult ásatásoknál a temesvári múzeum akkori régésze, Szentmiklósi Sándor, illetve Bernhard Heeb, a Berlini Őskori és Korai Történeti Múzeum kutatója több korszak nyomait is azonosította. Felszínre kerültek a korai rézkor, a bronzkor és a vaskor leletei: házhelyek, tűzhelyek, kerámiák és kultikus tárgyak. A feltárt településnyomok arra utalnak, hogy itt egy korai trák népesség élt, amely földműveléssel, állattenyésztéssel és kereskedelemmel foglalkozott. Lakóházaikat fából, kör alakú gödrökben emelték, szalmatetővel fedve. Az egyik legkülönlegesebb lelet egy agyagszobor-töredék volt – ritka emberábrázolás abból a korból.
Szentmiklósi feljegyzései alapján az erődítmény védelmi rendszere kifejezetten kifinomult volt: az árkokat rekeszes faszerkezettel erősítették, a körkörös földtöltések magassága 3 és 6 méter között váltakozott, előttük pedig 2,5–4,7 méter mély védőárkok húzódtak. Az ásatások során kiderült, hogy a Cruceni–Beleges (Keresztes–Beleges) kultúra idején több felszíni házcsoport állt itt, de előkerültek ennél régebbi, a tiszapolgári kultúrához köthető nyomok, valamint a korai vaskor településmaradványai is.
Jelenleg a régészek abban bíznak, hogy sikerül legalább részben kiszabadítani ezt a struktúrát az idő és az agrárhasználat szorításából. A negyedik gyűrű belseje több mint 1800 hektárt zár közre, ebből elég lenne annyit kivonni a művelés alól, hogy legalább egy részét kutatható és bemutatható formában meg lehessen őrizni. A Temes Megyei Tanács már vásárolt egy házat Mezőzsadányban, ahol múzeumi pontot és régészeti kutatóközpontot működtetnének, és a tervek szerint rekonstruálnák az egyik feltárt kaput is, eredeti formáját megtartva. A nagy cél az, hogy egyszer világörökségi helyszín legyen.
A Bánsági Múzeum igazgatója, Claudiu Ilaș szerint az UNESCO-hoz benyújtandó pályázatról talán 20–30 év múlva lehet majd érdemben beszélni. Addig ugyanis egy sor akadályt kellene elhárítani. A legnagyobb gond a földtulajdon: a teljes terület jelenleg magántulajdonban van, csak az államnak lenne joga kisajátítani ezeket a parcellákat, de erre egyszerűen nincs pénz. Körülbelül 30 millió euróra lenne szükség csak ahhoz, hogy a földsáncokat védetté nyilváníthassák, és ehhez még hozzáadódna mintegy 400 ezer eurónyi dokumentációs költség, ami szükséges lenne az UNESCO-dosszié összeállításához.
A múzeum önkéntes kutatója, Leonard Dorogostaisky azt hangsúlyozza, hogy itt valami olyan épült meg több mint háromezer éve, ami messze túlmutat egy erődítmény funkcióján. A földsáncok mérete, a kapuk elhelyezkedése, az égi jelenségekhez való igazodás mind arra utalnak, hogy ez egyfajta szakrális-tudományos központ lehetett, nem lakott település.
„Az emberek valószínűleg csak időszakosan használták a helyet – rituálékra, megfigyelésekre. Itt nem volt víz, nem lehetett életvitelszerűen élni. Nem falu volt, hanem valami egészen más” – mondja.
Az elmúlt másfél évtizedben Nagy-Britanniából, Németországból és Romániából érkeztek diákok, történészek, akik egyre mélyebben beleásták magukat a kutatásba. A jövő pedig ennél is többet ígér. Már körvonalazódik a terv, hogy Mezőzsadányban múzeumi központ és modern kutatóbázis jöjjön létre, amely egyszerre szolgálná a tudományt és a turizmust.
Forrás: transtelex.ro
Nyitókép: Wikipédia