Könyvajánló: Megszámolt babák
A lelki és fizikai bántalmazás sajnos napjainkban is sok gyermek életében a megszokott napi menetrend része. Amikor apu és anyu a fájdalomtól nem megvéd, hanem okozza… Rovatunkban Czapáry Veronika 2013-ban megjelent Megszámolt babák című könyvét ajánljuk.
A könyv főszereplője Nikolett, akit huszonhárom részen át láthatunk óvodás korától tinédzser koráig. A lány úgy dolgozza fel a saját fájdalmait, hogy azt a játékaira vetíti ki.
Nyolc babája van, köztük egy fiú is. A gyermek és a babák között különös kapocs alakul ki, hiszen ők jelentik számára az egyetlen pozitív értelembe vett stabil közeget.
A történetbe sűrítve van megannyi társadalmi probléma: feldolgozatlan transzgenerációs traumák, gyász, függőség, abúzus, rengeteg titok, öngyilkosság, testi, lelki és szexuális bántalmazás – családon belül és kívül.
Nikolett beszélni akar a fájdalmairól, de sem a vallásba menekülő nagyszülők, sem az iskolatársai, sem pedig más felnőttek nem akarják hallani őt, pláne nem a szülei. Maradnak a babái, akik számára nem csupán élettelen játékszerek, hanem valóságos személyek. Ahogy mesél, felsejlenek a körülötte élők traumái és problémái is (Auschwitz, szovjet megszállás, vallásüldözés, alkoholista szülők, szegénység, depresszió, aberráció stb.). Így
a regény egy kislány életén keresztül egy társadalom sötét múltját és jelenét mutatja be. Ahogy haladunk a történetekben, egyre mélyebbre jutunk, és egyre iszonytatóbb részleteket tudunk meg.
Nikolett áldozat, és mégis őt hibáztatják mindenért: szülei a nővére haláláért és a rossz házasságukért, nagyszülei szerint pedig nem kellene beszélnie a rossz dolgokról. Mindenki szerint Nikolett reagálja túl, ő a hisztéria, az idiótaleány. A történetek közben érezhetően telnek az évek, a lány viszont mintha megrekedt volna lelkileg a kisgyermekkor szintjén: babázik, szopja az ujját, keresi a lelki kapaszkodókat, mint az imbolygó kicsik, akik járni tanulnak. Végigkövethető, hogy a testi-lelki bántalmazás milyen következményekkel járhat.
Czapáry Veronika könyve önmagában nem azért szomorú, mert traumák halmazát sorakoztatja fel, hanem azért, mert sokaknak ezek valóban a mindennapjaik,
a társadalom pedig ugyanúgy elfordul, mint ahogy Nikolett esetében. „Nem fog senki szeretni ezen a világon, tudom” – mondja a kislány, mert ezt hitették el vele. Az anyjától akkor is verést kap, ha igazat mond, és akkor is, ha hallgat. A nagyanyja csak akkor fogadja el, ha nem beszél neki mindarról, amit otthon el kell tűrnie, noha tisztában van azzal, hogy mit művelnek vele a zárt ajtók mögött.
Ez a regény nem az a könyv, amit együltében el tudna olvasni bárki. Részenként kell emészteni. Aki rászánja magát, 250 oldalnyi szorító érzést kap. Ha fájdalmas is a szembesülés, mégis érdemes, mert az igazságnak végül ki kell derülnie. Ha felkapjuk rá a fejünket, az azt jelenti, hogy mi nem akarjuk elhallgatni a valóságot.
A Megszámolt babák antikváriumokban szerezhető be. Megrázó tartalmára való tekintettel felnőtt olvasóknak ajánljuk.
Sz. Kárpáthy Kata
Nyitókép: Kárpátalja.ma