15 éve történt az ajkai vörösiszap-katasztrófa

2010. október 4-én történt Magyarország legnagyobb ökológiai katasztrófája, mely tíz emberéletet követelt. Ajka közelében, Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyára zagytározójának gátja, a kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit.

A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. Október 5-én a magyar kormány Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyére veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely 2011. június 30-ig volt érvényben. A szennyeződés a Torna-patakon keresztül a Marcalba, majd a Rábába és végül a Dunába jutott. A Torna és a Marcal élővilága kipusztult, a Mosoni-Dunát a lúgos kémhatás csökkentésével sikerült megvédeni. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezer hektárnyi földterületet is megmérgezett.

Kármentés és építkezés

Az érintett három településen több mint 300 ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó- és ingatlanvagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki.

A károsultak támogatására a kormány által létrehozott alapban közadakozásból összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították, Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. A katasztrófa utáni helyreállításra összességében 38 milliárd forintot fordítottak, ebből 21 milliárd forintot tett ki a környezeti elemekben keletkezett károk elhárítása.

Felelősök keresése

Az Országgyűlés 2010. november 29-én parlamenti bizottság felállításáról döntött a katasztrófáért viselt felelősség kivizsgálására, a bizottság december 7-én kezdte meg munkáját. Jelentése alapján a parlament 2012. március 12-én határozatban mondta ki, hogy a katasztrófáért döntően a Mal Zrt. volt felelős, ám felelősség terheli a létesítmény és a technológia engedélyezésében, illetve ellenőrzésében közreműködő hatóságokat, valamint a jogalkotókat is, amiért hibásan ültettek át a magyar jogba bizonyos EU-irányelveket, és nem rendeztek nyilvánvaló hatásköri hiányosságokat.

A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és több más bűncselekmények miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen, a vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel.

A Győri Törvényszék 2019. február 4-én első fokon a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki, két vádlottat – a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét – letöltendő, hatot felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, egy vádlott pénzbüntetést, egy megrovást kapott.

Forrás: hirado.hu

Nyitókép: MTI/H. Szabó Sándor