Hálaadó istentisztelet Salánkon
Hálaadó istentiszteletre gyűlt össze a salánki református gyülekezet október 12-én a református templomban, hogy köszönetet mondjanak és együtt ünnepeljék a nőszövetség 13. évi fennállását.
Az istentisztelet énekléssel vette kezdetét. Az énekeket mindvégig a gyülekezet énekkarának tagjai vezették. Az alkalmat Balogh Attila, a gyülekezet lelkipásztora nyitotta meg köszöntéssel. Ezt követően Balogh Ágnes tiszteletes asszony kapott szót, aki a nőszövetség 13 évét összegezte és mondott köszönetet az elmúlt évek segítő kezeiért. Mint mondta, a nőszövetség a kezdeti nehéz lépések után aktív részt vállalt a gyülekezet életében. S nemcsak a településen belül, hanem azon kívül is képviselte a salánki református közösséget, legyen szó bármilyen rendezvényről. Mint elhangzott, a tagok mindig odaálltak az épp aktuális ügy mellé, és ki-ki a maga ereje és tehetsége szerint vitte előrébb a gyülekezet dolgait.
A rendezvény meghívott vendége volt dr. Gál Adél, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem docense, a település szülötte. A néprajzkutató a 2025-ben megjelent könyvéről tartott előadást. Az „Elmúlik, Istenünk…” A temetkezés és énekdiktálás szokása és kéziratos emlékei az ugocsai református közösségekben című könyv egyik gyűjtési helyszíne Salánk. A könyv lapjain egyrészt a helyi református gyülekezet temetkezési szokásai jelennek meg, valamint kiemelt figyelmet szentel annak az éneklési módnak, melyet Salánkon igen sokáig gyakorolt a gyülekezet a temetési és istentiszteleti alkalmakon. Gál Adél a diktálás után való éneklésről, s annak jelentőségéről beszélt. Emellett hangsúlyozta, hogy milyen fontos szerepe van a közösségben ma is megtalálható, bár sajnálatos módon használaton kívül került egykori temetési énektáraknak, melyek több száz éves múltra visszatekintő szöveganyagot tartalmaznak.
Az elődást követően Józan Lajos nyugalmazott lelkész vette át a szót, aki reflektálva az elhangzottakra, megerősítette annak jelentőségét és időszerűségét, miszerint a gyülekezet számára is kiemelt fontosságú a kéziratok, valamint a korábbi kántorok tevékenységének ismerete.
A hálaadó alkalom az énekkar szolgálatával folytatódott. Bódás János Valahol ki van jelölve a helyed… című versét Gecse Brigitta adta elő. Majd felhangzott a Lelkem, áldd az Urat kezdetű dicsőítő ének.
Az alkalom meghívott lelkipásztora Hájas-Gáspár Orsolya nevetlenfalui lelkipásztor volt. Az igehirdetésre Rúth könyvének első fejezetét hozta a hívek elé, melyben a történet szerint Naomi elhatározza, hogy visszatér Betlehembe, s elindul két menyével, Rúthtal és Orpával. Orpa félúton visszafordul, de Rúth hűséges marad. A történetből ki-ki magára ismerhetett, és saját élethelyzetei elevenedtek meg. Mert a mindennapokban is néha Rúthok, néha pedig Orpák vagyunk. Azonban mérlegelni kell, mi a helyes döntés.
A hálaadó istentisztelet zárásaként Balogh Attila lelkipásztor köszönő okleveleket adott át a gyülekezet azon tagjai számára, akik aktív szerepet vállalnak a közösség életében. Az alkalom szeretetvendégséggel zárult.
A hálaadó alkalom nemcsak visszatekintés volt a múltra, hanem bizonyságtétel is arról, hogy Isten áldása minden közösségi munkát gyümölcsözővé tehet. A nőszövetség 13 éves fennállásának hálaadó alkalma méltó emlékeztetője volt annak, hogy a közösség ereje, a hit és a szeretet képes megtartani és továbbépíteni mindazt, amit Isten kegyelméből kapott a gyülekezet. A résztvevők hálával a szívükben és reménnyel tekintenek a jövő felé, bízva abban, hogy még sok áldott év vár a közösségre.
René