300 éve született gróf Gvadányi József költő, író
1725. október 16-án született Rudabányán gróf Gvadányi József császári lovasgenerális, költő, író. Felmenői toscanai olasz főnemesek voltak, a család 1648-ban jött Magyarországra a törökök ellen harcolni. Az ifjú Gvadányi Egerben járt iskolába, utána Nagyszombaton az egyetemre.
1743-ban belépett a Szirmai féle magyar gyalogezredbe, mint zászlótartó. Abban az időben ez volt a legalacsonyabb tiszti rang. Ezredével harcolt a poroszok és a franciák ellen, fogságba is került és súlyosan meg is sebesült.
26 éves korában feleségül vette Horeczky Franciskát. Három gyermeke született, felesége korán meghalt. A hét éves háborúban már ismét ott találjuk, Hadik András huszárezredében, amikor 1757. október 16-án Berlint megsarcolták. Gvadányi huszárjaival elsőnek vonult be a Potsdami kapun a porosz fővárosba.
Negyven évet szolgált, mint katona és vezérőrnagyi ranggal ment nyugdíjba. Először a Bereg vármegyei Badalón gazdálkodott, és itt kezdett el írni. Innen Szatmárba került, gyakran megfordult Nagy-Peleskén Becsky György barátjánál.
1785-ben újra megnősült és feleségül vette Szeleczky Katalint. A Nyitra megyei Szakolcára költöztek, itt jelent meg első munkája nyomtatásban, a Pősényi förödés. 1790-ben adta közre Egy falusi nótáriusnak budai utazása című költeményét, amivel egyszerre országszerte ismert lett. Rajta keresztül az akkori magyar társadalmat mutatta be.
Gvadányi ezután egy sor könyvet adott közre (A magyar hadászat kézikönyve, Belgrád elfoglalása versben stb.). Az országgyűlés menetét is versekbe szedte és hat oldalas folytatásokban közölte. 1796-ban megírta a Falusi notárius elmélkedéseit, betegségét és halálát, valamint testamentumát, versben. Egy történelemkönyvet is írt, a Világnak Közönséges Históriáját.
1801. december 21-én halt meg Szakolcán. Gyermekei szintén korán és utódok nélkül haltak meg, és 1828-ban a Gvadányi család teljesen kihalt.
Forrás: Képes Magyar Világhíradó 1975/11
Nyitókép: Wikipédia
Kapcsolódó: