Fotócsapdák mutatják meg a barna medvék életét
Egyetlen fotócsapda segítségével sikerült megörökíteni a természet egyensúlyát – egy apró, erdei terület igazi oázissá vált nemcsak a barna medvék, hanem rókák, borzok és szarvasok számára is – írja az Ungi (Uzsanszki) Nemzeti Park. A különböző fajok látszólag „menetrend szerint” használták ugyanazt a helyet, anélkül, hogy zavarták volna egymást – tökéletes példáját mutatva annak, hogy az élővilág képes együttműködni a túlélés érdekében.
A természetbe bepillantva a fotókamerák objektívjén keresztül a medvék közvetlennek és barátságosnak tűnnek, ám ezek az állatok Európa legnagyobb ragadozó emlősei közé tartoznak. A barna medve (Ursus arctos) méreteivel érdemelte ki státuszát. A kárpáti példányok jellemzően nagyobbak, mint más európai rokonaik: a hímek testhossza elérheti a 180–240 cm-t, tömegük pedig 180–340 kg között mozog, míg a nőstények kisebbek – 140–180 cm hosszúak és 160–180 kg súlyúak. Előfordultak 400 kilogrammos egyedek is.
A bundaszín változatos: a fiatal medvék többnyire sötétbarnák, az idősebbek szőre pigmentvesztés miatt világosabb, szürkésbarna vagy gesztenyebarna árnyalatot vesz fel. A fotócsapdák különböző korú és színű egyedeket rögzítettek.
A barna medve tökéletesen alkalmazkodott az erdei élethez. Erős végtagjai és görbe karmai segítségével ügyesen mászik fára vagy ás gyökereket és rovarlárvákat. Szívesen fosztogatja a vadméhek, darazsak vagy hangyák fészkeit is. Bár lomha mozgásúnak tűnik, valójában kiváló vadász és kitartó „munkás”, hiszen télre jelentős zsírréteget kell felhalmoznia. Táplálkozása változatos – növények, rovarok, méz és akár dög is szerepel az étrendjében.
A téli álmot csak a hosszan tartó hideg idején engedi meg magának. A nőstények ekkor vonulnak barlangjukba, ahol világra hozzák kölykeiket – a mindössze félkilós, vak és csupasz bocsokat. Egyes medvék idős fák odvaiban, mások kidőlt fák gyökerei alatt készítenek kényelmes fészket moha és fenyőágak segítségével.
A felvételeken egyéves és idősebb medvebocsok is láthatók, amelyek akár három-négy évig is anyjukkal maradnak, sőt, segítenek a fiatalabb testvérek felnevelésében. A vadonban azonban a medvék és ember találkozása nem veszélytelen: a nőstény rendkívül védelmező, és veszély esetén támad.
Ukrajnában a barna medve állománya jelenleg alacsony – körülbelül 400 példányra becsülik, közülük a legtöbb Kárpátalján él. A faj 2003 óta szerepel Ukrajna Vörös Könyvében, valamint a Berni Egyezmény és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) listáján, mint különösen védett, veszélyeztetett faj.
A fényképes megfigyelések a „Nyári emlősmonitoring” projekt keretében készültek, a Frankfurti Zoológiai Társaság Ukrajnában szakmai és pénzügyi támogatásával.