150 éve született Heim Pál

1875. november 30-án született Heim Pál, akinek a modern magyar csecsemőgyógyászat megszületését köszönhetjük. Nevét napjainkban az első számú magyar gyermekgyógyászati intézmény, a Heim Pál-gyermekkórház viseli.

A múlt század elején látványosan elterjedt a dolgozó anyák körében az úgynevezett tápszerek alkalmazása. Ebben az időben az egyik legismertebb magyar gyermekgyógyász látványosan állt ki az anyatejes táplálás mellett, azt állította, hogy a szoptatás elmaradásából számtalan betegség származik, és nő a csecsemőhalandóság. Elmondása szerint minél tovább kap anyatejet a gyerek, annál erősebb lesz az immunrendszere. Ő volt Heim Pál.

Családjáról

A szerény körülmények között született Heim Pál középiskolai tanulmányait szülővárosában, Pesten, míg orvosi tanulmányait Lausanne-ban kezdte el. Nem sokkal később hazajött, és 1897-ben, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát. Nagyszülei egyszerű, ugyanakkor dolgos, kétkezi emberek voltak: apai nagyapja Heim Henrik (1807–1891) ruhafestőmesterként dolgozott, míg apai nagyanyja Knorr Katalin a zsombolyai árvaházból származott. Édesapja, Heim Péter  (1834–1904) a hazai postahálózat megszervezésében vett részt a vasminiszter Baross Gábor közvetlen munkatársaként, édesanyja a pozsonyi származású Stefánovics Mária volt. Három gyermekük született, ám a felnőttkort egyedül csak Pál érhette meg, két leánytestvére korán meghalt.

Életéről

A fiatal Heim a későbbiekben rezidensként a magyar gyermekgyógyászat úttörője, ifj. Bókay János professzor (1858–1937) gyermekgyógyászati klinikájára került. Ösztöndíjasként ezután másfél évig Breslauban, a mai Wroclawban Adalbert Czernynek, a modern csecsemőgyógyászat megalapítójának gyermekklinikáján a csecsemők kórélettanának sajátosságait tanulmányozta. Újabb lausanne-i, illetve a párizsi Pasteur Intézetben tett rövid tanulmányút végeztével visszatért Budapestre, és 1901-ben, mindössze 26 évesen a budai Irgalmasrendi Kórház gyermekosztályának főorvosává nevezték ki. Friss szemlélete pezsdítően hatott nemcsak környezetére, de munkatársaira is. Ezekben az években németül publikált tanulmányaiban korát megelőzve mondta ki, hogy a hasmenéses, sorvadt csecsemő anyagcseréjének összeomlásában az egyik döntő mozzanat a víz és a konyhasó arányának felborulása. Szerinte

nem elég csak a folyadékot pótolni, a sóháztartást is helyre kell állítani.

A budapesti egyetem orvosi karán 1907-ben A gyermekkori betegségek szemiotikája című tárgykör magántanára lett. Nem sokkal később társával, Preisich Kornéllal megírták Az általános haematológia című könyvet, amely hazai viszonylatban úttörő műnek számított. Zászlóaljorvosként részt vett az első világháborúban, majd a katonai járványkórház parancsnoka, később 1916-tól a székesfővárosi csecsemőkórház főorvosa, 1918-ban az anya- és csecsemővédelem országos biztosa lett, amiben közrejátszott az általa életre hívott Országos Stefánia Szövetség. E szervezetnek és Heimnek köszönhetően indult el az országos gyermekgyógyászatban a megelőző, felvilágosító és nevelőmunka. Még 1916-ban a kezdeményezésére indította el a Stefánia Szövetség a hivatalos gondozóképzést, valamint Heim Pál szorgalmazta a gyermekápolónői iskola megalapítását is. Az itt végzetteket hívták Heim-nővéreknek is. Hiába került azonban a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Ferenc József gyermekklinikájának élére, 1919-ben a megszálló csehszlovák hadsereg elől az egész klinikának menekülnie kellett.

A szomorú befejezés

Az 1920-as évek első felében Pécsre szólították a feladatai: klinikai, kutatói és oktatói munkásságának legtermékenyebb időszaka volt ez. 1929-ben, amikor mestere-mentora, Bókay János nyugdíjba vonult, Heim Pált hívták a gyermekklinika vezetésének élére. Néhány hónappal kinevezése után, tragikus hirtelenséggel, 54 évesen tüdőgyulladásban elhunyt. Halála hatalmas veszteség volt a magyar gyermekgyógyászat számára. Széles körű tevékenysége során behatóan foglalkozott többek között a koraszülés kérdésével, kutatta a vitaminokat, a csecsemők táplálkozási problémáit, hangsúlyozta az anyatej és a vitaminok, valamint a gyermekvédelem fontosságát.

Az egyik legnagyobb magyar gyermekgyógyász a Kerepesi temetőben nyugszik. A Nagyvárad téren álló gyermekkórház 1957-ben vette fel a nevét.

Forrás: hirado.hu