Azt mondjuk, soha többé, mégis megismétlődnek a népirtások
Holokauszt és náci bűnök témájában újat mutatni a vásznon nem egyszerű. Főleg, ha nem akarunk didaktikus és szájbarágós szüzsét kapni. Hiába mondjuk minden évben, hogy soha többé holokausztot, porajmost vagy málenkij robotot, mégis megtörténik. Erről is szól a Nürnberg. Rovatunk következő részében egy nemrég megjelent filmet ajánlunk.
James Vanderbilt Nürnberg (Nuremberg) című filmje 2026. január első napjaiban került a magyar mozikba. A film a Torontói Filmfesztiválon debütált. Egész estés programnak is beillik a 148 perces alkotás, ami egyszerre háborús filmdráma és izgalmas pszichológiai thriller.
Hermann Göring kapitulál
A film kezdetén Hermann Göringet (Russell Crowe), a Harmadik Birodalom második emberét és családját látjuk, ahogyan megadják magukat az amerikaiaknak. A volt vezetőre azonnal lecsapnak, nem sokkal később pedig a náci vezérkar több tagjával együtt bebörtönözik, azzal a céllal, hogy elszámoltassák őket tetteikért. A világ olyan per küszöbén áll, amelyre eddig nem volt precedens. Hogy jobban megértsék a náci vezetőket, Douglas Kelley (Rami Malek) amerikai pszichiátert kérik fel, hogy figyelje a rabokat és tartsa velük a kapcsolatot. Fő feladata volt továbbá, hogy a per napjáig életben maradjanak az ítéletre várók, vagyis előzze meg azt, hogy öngyilkosságot kövessenek el.
A cselekmény fő szálát Göring és Kelley kapcsolata adja. A pszichiáter minden fogvatartottat megfejt, de a Reichstag volt elnöke nagy talány számára. Ezért szinte a barátjává válik. Kelley mindeközben egyszerre próbálja tudatosítani tettei súlyát Göringgel, és megfejteni, hogyan jut el a hatalomvágy oda, amikor hatmillió ember élete sem számít.
Hangulatkeltés helyett közös gondolkodás
Ez a film nem arról szól, hogy a gonosz nácikat hogyan kell gyűlölni, mert ilyen szörnyűségre, mint a holokauszt, ’csak ők lehettek képesek’. Sokkal inkább megérteni próbálja azt, hogy mikor sodródik a hataloméhség arra a pontra, hogy emberek milliói élete se számítson a céljuk elérése érdekében. A Nürnberg tükröt tart a világtörténelemnek és az emberiségnek, hogy tessék, ez nem egyedi eset, és meg fog ismétlődni, ha nem tanulunk belőle. Márpedig nem tanulunk belőle.
Nem csak a történelemkönyvekből ismerjük a népirtást, a háborúk a mindennapjaink része, akárcsak a XX. század első felében élőknek. A holokausztot a zsidótörvények előzték meg 1938-ban. Ugyanabban az évben, amikor Adolf Hitlert az év emberének választották. A folyamatot és a következményeket ismerjük, a kérdés az, hányszor kell még megismétlődnie.
Nagy erőssége a filmnek, hogy nem hallgatja el más világhatalmak — mint az amerikaiak — bűneit. Ebből az aspektusból vizsgálódva is érdemes hegyezni a fülünket, amikor Göring és Kelley beszélgetnek.
Értékelés
Az IMDb-n 7,4 csillagot, a PORT-on 8,7-et kapott. A Rotten Tomatoes-on is szép értékelést zsebelt be Vanderbilt új filmje. Összességében eddig jó a film fogadtatása.
Felelősségre vonás vagy bűnbakkeresés?
Mondhatjuk, hogy egy újabb holokauszt-tematikájú filmet kapott a kultúra. A kérdés az, hogy letudjuk annyival, hogy bűnbakot csinálunk a kétségen kívül bűnös náci rezsim vezetőségéből, és azt gondoljuk, hogy ez velünk nem történhet meg, vagy végre felismerjük a mintát. Akit a történelmi események és az emberi viselkedés összefüggései érdekelnek, annak kiváló választás lesz a Nürnberg.
Sz. Kárpáthy Kata
Amennyiben szeretne egy Önnek kedves filmről olvasni ajánlást, küldje el javaslatait a karpatalja.ma@gmail.com e-mail-címre.