Magyarország védett területeihez keresnek adatokat

Magyarország 2030-ra uniós vállalás szerint területének 30 százalékát kellene védelem alá helyezze, ám jelenleg ettől még messze vagyunk. A hiányzó, nagyobb „megyényi” terület kijelöléséhez nem új térképek rajzolása, hanem sokkal több és pontosabb adat szükséges arról, hol élnek az értékes fajok. Ebben játszanak egyre nagyobb szerepet a közösségi tudományos programok, amelyekbe ma már bárki bekapcsolódhat, akár egy telefonos megfigyeléssel is. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú, és már most érdemi módon hozzájárulhat a kutatáshoz és a természetvédelemhez.

Jelenleg mintegy 2,5 millió fajt ismerünk a Földön, de teljes számuk ennek a többszöröse is lehet. A leírt fajok száma folyamatosan emelkedik, az új fajok világkörüli felfedezésében pedig magyarországi kutatók, például a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai is részt vesznek. A fajok leírása után azonban életmódjuk – beleértve ebbe elterjedésüket is – sok esetben homályban marad, mert egyszerűen nincs elég kutató, aki foglalkozni tud velük.

Egy nagyobb megyényi új védett terület kerestetik – de hol vannak az értékes fajok?

A fajok elterjedésének ismerete kiemelkedően fontos mind tudományos, mind természetvédelmi szempontból. Egy terület fajgazdagságának mértéke több, egymást nem kizáró okra is visszavezethető, amilyen például a terület produktivitása, klímájának hosszútávú stabilitása, egyedisége, vagy éppen a területet határoló földrajzi akadályok megléte – nincs egyértelmű „képlet”, ezért a téma ma is intenzíven kutatott.

De a gyakorlatban, a természetvédelmi területek kijelöléséhez, a természetvédelmi tervezéshez szintén alapvető fontosságú a fajok elterjedésének ismerete. Jelenleg a Föld szárazföldjeinek nagyjából 16,5%-a, valamint tengereinek 10%-a élvez védelmet, míg Magyarországon a védett területek aránya nagyjából 22%. Az ENSZ által 2022-ben elfogadott kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiában az aláíró országok, köztük az Európai Unió tagországai Magyarországgal együtt azt a vállalást tették, hogy 2030-ig a területük 30%-ára bővítik a védett területek arányát. Ez azt jelenti, hogy országunk területének további 8%-át – vagyis egy nagyobb megyényi területet – szükséges védelem alá helyezni. Ezen túl az EU által elfogadott természet-helyreállítási rendelet értelmében Magyarország többféle vállalást is tett a biodiverzitás növelése érdekében, például a beporzó rovarok állományainak vagy a városias területek ökoszisztémáinak helyreállítását.

Madárszámlálástól a kullancsfigyelésig: a magyar természetvédelem mögött már most hatalmas civil adatgyűjtő hálózat áll

Talán nem meglepő, hogy a fenti ökológiai kérdések tisztázásához és a természetvédelmi intézkedések megtételéhez rengeteg adatra van szükség. A biodiverzitással kapcsolatos információkat korábban leginkább kutatók, muzeológusok, nemzeti parki szakemberek és képzett amatőrök gyűjtötték, az adatokat pedig cikkek formájában közölték le, vagy saját adatbázisban tárolták.

Bizonyos feladatok azonban túl nagyok voltak a szakemberek számára, ezért az elmúlt évtizedekben megindult az önkéntesek részvételére alapozott adatgyűjtés. Ilyen projekt például a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által szervezett Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM), amelynek célja a gyakori madárfajok állományainak hosszútávú követése. Ehhez országos léptékű felmérés szükséges, többszöri terepi kiszállással, ami csak szélesebb körből toborzott, madarakhoz értő önkéntesek bevonásával lehetséges. Az önkéntesek sokféleképpen segíthetik az általában szakemberek által koordinált adatgyűjtést a fentebb említett állományadatok gyűjtésétől kezdve a vadkamerás felvételek tömegeinek átnézésén át a hódok előfordulásának térképezéséig. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont is több közösségi tudományos, másnéven citizen science projektet üzemeltet, amiben a lakosság segítségét várják például a városi tavak élővilágának feltárásához, vagy a kullancsok és szúnyogok terjedésének megértéséhez.

Egy telefonos megfigyelésből is lehet tudományos felfedezés

Az élővilág térképezéséhez nagyon sokszor nyújtanak segítséget az eseti megfigyeléseket gyűjtő online platformok, amelyekhez legtöbbször telefonos applikáció is társul. Ezekben közös, hogy alkalmasak úgynevezett nem strukturált adatgyűjtésre, mikor nem valamilyen protokoll és meghatározott cél szerint gyűjtünk adatokat, pusztán rögzítjük a látott vagy hallott élőlényeket.

Az elsőre talán céltalannak tűnő gyűjtés mögött többféle, egymást nem kizáró motiváció is állhat. Gyűjthetünk adatokat saját célra, például, ha szeretnénk valamilyen érdekesebb megfigyelést eltárolni, vagy általunk nem ismert élőlényt később meghatározni. De olykor még az is előfordul, hogy a gyűjtő valamilyen izgalmas felfedezést tesz, például a fel nem ismert élőlényről kiderül, hogy az tudományra új faj. Történt ez például a Corades yanacocha nevű lepke esetében, amelyre egy diák bukkant túrája során az ecuadori Quito határában és töltött fel az iNaturalist adatbázisába. De gyűjthetünk adatokat szervezett formában, például valamilyen régió biodiverzitásának feltérképezéséért is. Az eseti megfigyeléseket gyűjtő platformok között vannak globális és lokális lefedettségűek egyaránt, sokszor pedig valamilyen specifikus élőlénycsoport megfigyeléseire szakosodnak. Ilyen például a globális, madáradatgyűjtő platform az eBird, vagy olyan magyarországi adatbázisok, mint az ízeltlábú adatokat gyűjtő izeltlabuak.hu, vagy a kétéltű- és hüllőadatbázis Herptérkép.

iNaturalist: híd az amatőr megfigyelők és a kutatók között

Jelenleg a legelterjedtebb biodiverzitással kapcsolatos közösségi tudományos adatgyűjtő platform az iNaturalist. Az amerikai székhelyű adatbázis – mely magyar nyelvű verzióval is rendelkezik – a világon mindenhol használható, felületére bármilyen élőlény előfordulási adatát fel lehet tölteni, jelenleg közel 300 millió adatot tartalmaz a Földön élő fajok ötödéről. Egyre bővülő eszköztára nagy hasznára tud lenni mind az amatőr megfigyelőknek, mind a kutatóknak. Adatfeltöltéskor fotó és helyszín alapján határozási javaslatot tesz, ami megkönnyíti a feltöltést. A feltöltött adat a többi felhasználó által azonnal meghatározható, validálható – vagyis szakmailag ellenőrizhető és jóváhagyható – lesz, ami növeli az adat megbízhatóságát. A validálásokat legtöbbször tapasztalt felhasználók, vagy tudományos kutatók végzik, így azok szinte mindig megbízhatóak. Összességében a határozási javaslat és a validálás segítheti a felhasználók személyes tanulását, elmélyülését egy-egy élőlénycsoport vagy faj esetében.

Közösségi adatok árnyalják a fajok ökológiáját

Lehetőség van projektek létrehozására is, amelyek segítségével a nem strukturált adatgyűjtés valamilyen cél szerint strukturálttá tehető. Az iNaturalistről a legtöbb adat letölthető, így lehetőség van azok tudományos felhasználására is – jellemzően az élőlények elterjedésével, földrajzi változatosságával kapcsolatos kutatásokról van itt szó. Egy nemrég megjelent tanulmány a keresztes vipera (Vipera berus) elterjedésén belül vizsgálta a színezetbeli változatosságot. Erre a fajra jellemző, hogy hűvösebb klímán magasabb a fekete színű egyedek aránya, amit az iNaturalistről származó adatok meg is erősítettek. Kollégáimmal jelenleg a rézsikló (Coronella austriaca) zsákmányállatainak változatosságát elemezzük a faj teljes elterjedésén belül, közösségi tudományos, főként iNaturalist adatokra alapozva. Előzetes eredményeink megerősítik a rézsikló hüllőfogyasztási preferenciáját, azonban némileg árnyalják a fő zsákmányfajok eloszlását a korábbi, lokális elemzésekhez képest.

A biodiverzitás fehér foltjait célozza az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program

Bár az iNaturalistre és más közösségi tudományos platformokra feltöltött adatok száma rohamosan növekszik, az adatok eloszlása messze nem egyenletes például különböző élőlénycsoportok, napszakok, vagy éppen földrajzi régiók szerint. Nem meglepő módon a legtöbb adat a nappali órákból érkezik, általában látványosabb megjelenésű és nagyobb méretű élőlényekről, például növényekről, lepkékről, madarakról, ugyanakkor kevesebb adatát rögzítik éjszakai életmódú, egyszerűbb megjelenésű apró rovaroknak, vagy apró zuzmóknak. Kollégáimmal vizsgáltuk a Magyarország területéről feltöltött iNaturalist adatok térbeli eloszlását földrajzi és szocio-ökonómiai változók függvényében és azt találtuk, hogy az adatok meghatározott mintázat alapján erősen csoportosulnak. A legtöbb adatot jellemzően települések környékéről, valamint nagyobb és inkább hegyi védett területeken található erdei élőhelyekről töltik fel, tehát onnan, ahol az emberek laknak és ahova túrázni járnak. A kettő közötti inkább félreeső, de biodiverzitás szempontjából akár érdekesnek is elképzelhető területekről kevesebb adat érkezik. És a tudományos érdekesség mellett arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy valahol itt lehet az a megyényi terület – vagy legalábbis annak jó része –, amit az eddigiek mellett védelemben kellene részesíteni.

Emiatt hoztuk létre az Ökológiai Kutatóközponttal az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Programot, amelynek célja Magyarország biodiverzitás szempontjából adathiányos területeinek feltérképezése. A programra a projekt honlapján lehet jelentkezni. Előzetes egyeztetés után minden felmérő kap egy koordinátát, amelyre évente minimum háromszor kilátogatva adatokat kell feltöltenie iNaturalistre, lehetőleg minél többet. A felmérőknek elsősorban nem védett vagy Natura 2000-es, de műholdkép, valamint Magyarország Ökoszisztéma-alaptérképe alapján természetközelinek tűnő helyeket jelöltünk ki térképezni. A projekt első évében, 2025-ben mintegy 30 fő vett részt a térképezésben az ország különböző pontjain. Az előzetes összesítések alapján a felmérők egyenként 40–80 adattal gazdagították a sokszor csak néhány megfigyeléssel rendelkező cellákat, és szinte minden esetben előkerült valamilyen védett állat vagy növény, ami iNaturalisten új volt az adott területre.

Új felmérések és nemzetközi kihívások indulnak 2026-ban – fókuszban a korán virágzó növények, valamint Budapest és Debrecen élővilága

2026-ban folytatódik az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A jelentkezés várhatóan februárban nyílik meg, a felmérők pedig tavasszal kezdhetik is a terepbejárásokat. Várhatóan egy tavaszi, egy nyári és egy őszi bejárás lesz a feladat.

Szeretnénk indítani egy új felmérést a Brit-szigeteken zajló New Year Plant Hunt mintájára, aminek lényege a télen virágzó növények felmérése. A klímaváltozás miatt ugyanis egyre több élőlény változtatja meg a korábban rá jellemző éves aktivitását, így például egyre több növény virágzik később, vagy éppen korábban a megszokotthoz képest. Ennek nyomon követésére várjuk önkéntesek adatait szintén az iNaturalistre. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit.

Az idei éven továbbá szeretnénk csatlakozni a City Nature Challenge nevű négynapos, nemzetközi kezdeményezéshez. Ehhez a rendezvényhez városok csatlakoznak, célja pedig az, hogy barátságos verseny keretében minél több adat gyűljön össze, közben pedig a résztvevők jobban megismerjék a városi élővilágot és általában a biodiverzitást. 2026-ban a City Nature Challenge április 24. és 27. között lesz. Az Ökológiai Kutatóközponttal várhatóan több helyszínen tartunk majd kitelepülést és szakértők bevonásával vezetett terepi megfigyeléseket Budapesten és Debrecenben, amelyek bárki számára nyitottak lesznek.

A programokkal kapcsolatos részletekért és dátumokért érdemes felkeresni Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program honlapját, valamint Facebook- és Instagram-oldalát.

Az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett Tudományos Mecenatúra pályázatból valósul meg (MEC_N 149254).

Forrás: Masfelfok.hu