A vizes élőhelyek világnapja: természeti és kulturális örökségünk védelmében
A vizes élőhelyek világszerte több mint 12,1 millió négyzetkilométernyi területet fednek le, ami a Föld felszínének mintegy 6%-át jelenti. Ezek az élőhelyek rendkívül sokfélék: lehetnek sós vagy édesvizűek, belső területi vagy tengerparti elhelyezkedésűek, természetesek vagy mesterségesek, állandóak vagy időszakosak, álló- vagy folyóvizekhez kötődők.
A vizes élőhelyek elsődleges szerepe az ökoszisztémák és az emberi élet fenntartása. Emellett kiemelkedő klímastabilizáló, vízszabályozó és védelmi funkciót töltenek be a bolygó bioszférájában. Jelentős szerepük van az árvízvédelemben, a vízminőség javításában, valamint a biológiai sokféleség megőrzésében.
A 2026-os év témája:
„Vizes élőhelyek és hagyományos tudás: a kulturális örökség ünneplése”
A tematika célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a helyi közösségek, hagyományos tudásformák és kulturális értékek szerepére a vizes élőhelyek fenntartható használatában és megőrzésében.
A világnap célja, hogy növelje a társadalom, a döntéshozók és az érintett szereplők tudatosságát a vizes élőhelyek természet és ember számára betöltött létfontosságú szerepéről, valamint elősegítse e területek védelmének integrálását a szélesebb körű környezetvédelmi és fejlesztési programokba.
A vizes élőhelyek megőrzésére irányuló prioritások gyakorlati megvalósítása csak az állami és civil intézmények, szervezetek, valamint a teljes társadalom összefogásával lehetséges.
Az „Elvarázsolt Vidék” (Zacsarovanij Kraj) Nemzeti Park is csatlakozik a február 2-án megrendezett Vizes Élőhelyek Világnapja megünnepléséhez.
A nemzeti park egyik jellegzetes és értékes kincse a Csorne Bahno (vagy Fekete-láp) elnevezésű oligotróf dagadóláp, amely egyben országos jelentőségű botanikai-hidrológiai természeti emlék is. A dagadóláp a Buzsora-hegy kráterszerű mélyedésében foglal helyet 840 m tengerszint feletti magasságban. A mintegy 15 hektáros láp 7 méteres mélységével az Ukrán-Kárpátok legmélyebb lápjának számít. A dagadólápok tőzege képződik. A tőzegmohatelepek növekedése során a láp felszíne domborúvá vált. A tőzegmohák mellett oligotróf lápi növényzet jellemző: kereklevelű harmatfű, hüvelyes gyapjúsás, közönséges csarab, tőzegáfonya, közönséges tőzegrozmaring. A dagadóláp területén szálanként lucfenyő, nyír és nyárfák nőnek. A park területén találhatóak még különleges sziklaformációk és vízesések is, amelyek lenyűgözik a látogatókat. (Forrás: Kolozsvári I., Hadnagy I., Csoma Z., Kohut E. (2020): Módszertani kézikönyv kárpátaljai környezettudományi terepgyakorlatokhoz. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász–Ungvár).A nemzeti park hivatalos oldalán arra buzdítanak mindenkit, hogy értékeljük, védjük, őrizzük meg és állítsuk helyre a vizes élőhelyeket, hiszen ezek megóvása elengedhetetlenek a jövő generációk jóléte és az egész emberiség számára.