Amikor a pihenés bűntudattal jár: miért nem megyünk betegszabadságra?

Régebben is volt rá példa, hogy az emberek még betegen is dolgoztak, de az otthoni munkavégzés lehetőségének elterjedésével ez még általánosabbá vált. De miért nem megyünk ilyenkor betegszabadságra, és milyen negatív következményei lehetnek ennek a gyakorlatnak? Budavári Esztert, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusát kérdeztük.

Az elmúlt hetekben igen magas volt az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma, ami arra enged következtetni, hogy egyre inkább közeledünk az idei influenzaszezon csúcsidőszakához. Az influenza igen kellemetlen tünetekkel – például magas lázzal, hidegrázással, fejfájással, izomfájdalmakkal, torokfájással és köhögéssel – járhat együtt, így érthető, ha szeretnénk minél előbb meggyógyulni és magunk mögött hagyni a betegséget.

Ha megnézzük, a szakértők mit javasolnak a gyorsabb felépülés érdekében, azt láthatjuk, hogy szinte minden ajánlásban az első helyen szerepel a pihenés, a sok alvás, a szervezet kímélése. Ez azért nagyon fontos, hogy a test minden energiáját a fertőzés elleni küzdelemre tudja fordítani. Ha viszont nem állítjuk meg a mindennapi mókuskereket, és lábon hordjuk ki a betegséget, azzal nemcsak elnyújthatjuk a gyógyulást, hanem a felülfertőződésnek és a komolyabb szövődményeknek is megágyazhatunk.

A betegszabadság pszichológiája: a pihenéshez gyakran kötődik bűntudat

A logikus lépés tehát egyértelműen az lenne, hogy betegség esetén betegszabadságra, táppénzre vetetjük magunkat a háziorvosunkkal, és nem dolgozunk addig, amíg teljesen meg nem gyógyultunk. Sokan mégis inkább azt választják, hogy ilyenkor is dolgoznak. Amióta pedig egyre több munkáltató engedélyezi az otthoni munkavégzést is, még többen vállalják be betegen is a munkát, hiszen így még attól sem kell tartaniuk, hogy megfertőzik az irodában a munkatársaikat. Nos, a kollégák rosszallását ezzel a döntéssel valóban nem vívjuk ki, a szervezetünkét viszont annál inkább.

„Az a jelenség, hogy az emberek betegen is inkább dolgoznak, gyakran teljesítménykényszerből vagy megfelelési vágyból fakad, illetve abból a hiedelemből, hogy mindig erősnek kell lennünk. Emellett sokan érzik úgy, hogy a munkahelyük, főnökük nem tolerálja a hirtelen kiesést, emiatt attól tartanak, hogy ha betegszabadságra mennek, akkor lemaradnak a munkában, vagy valamilyen negatív következmény éri őket később. De olyanok is vannak, akiknél már egy rövid napközbeni pihenéshez is bűntudat társul – különösen azoknál, akik nehezen tesznek magukért. A regenerálódás azonban nem luxus, hanem az egészség alapfeltétele!” – figyelmeztetett Budavári Eszter pszichológus, a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője.

A pénzügyi szorongás miatt ördögi körbe kerülünk

Sokan valószínűleg anyagi megfontolásból döntenek a betegen végzett munka mellett, a táppénzen töltött napok után ugyanis kevesebb pénz jár, mint egy rendes munkanapért vagy egy fizetett szabadnapért. A betegség rendes kipihenése tehát sokaknak jelentős pénzkiesést eredményezne, és ezt nem mindenki szeretné vagy tudja megengedni magának. Csakhogy a pénz miatti aggódás önmagában is egyenes út a gyakori megbetegedések felé, így könnyen belekerülhetünk egy ördögi körbe.

Az anyagi bizonytalanság krónikus stresszt idézhet elő, amely gyengíti az immunrendszert. Ha valaki folyamatosan aggódik a megélhetése miatt, a szervezete úgynevezett készenléti állapotban marad, és kevesebb energiát tud a gyógyulásra fordítani. A pénzügyi szorongás miatt ráadásul sokan túl korán térnek vissza a munkába, ez pedig szintén visszavetheti a felépülést. Emellett az állandó feszültség alvásproblémákhoz és pszichés kimerüléshez is vezethet, így még egy kisebb megbetegedésnél is jelentősen meghosszabbodhat a gyógyulási idő” – magyarázta a pszichológus.

Az is egy jelzés, ha a szabadság idejére betegszünk le

Olyan is előfordulhat, hogy pont a szabadságunk idejére betegszünk le, amikor végre kevesebb lehetne a mindennapi stressz, és több idő jutna más dolgokra is a munka helyett. „Ez a jelenség gyakran akkor alakul ki, amikor a folyamatos stressz után a szervezet végre megpihenhet, és az immunrendszer működése átáll. Ilyenkor a stresszhormonok szintje hirtelen lecsökken, ez pedig kiszolgáltatottabbá teszi a testet a fertőzésekkel szemben. Sokaknál előfordul az is, hogy a szabadság előtti hetekben túlterhelik magukat, hogy előredolgozzanak vagy mindent befejezzenek a távollétük előtt. Ez még tovább gyengíti a szervezetet. Emellett pszichésen is nehéz lehet átállni a megszokott pörgésről a nyugalomra. Mindezek együtt vezethetnek ahhoz, hogy éppen akkor betegszünk le, amikor végre lenne időnk pihenni, kikapcsolódni” – mutatott rá az általunk megkérdezett szakértő.

Hogyan küzdhető le a munkahelyi stressz?

A döntés, hogy betegen is vállaljuk a munkát, valamit a szabadság alatti lebetegedés tehát egyaránt visszavezethető a fokozott stresszre, a kimerültségre és egyéb pszichés tényezőkre, például a túlzott elvárásokra, a bűntudatra és az önhibáztatásra. A szakértő szerint azonban ezeken egy kis tudatossággal nagyon sokat enyhíthetünk.

A határok kijelölése – például a túlóra korlátozása vagy az észszerű prioritások meghatározása – segíthet visszaszerezni a kontroll érzését. Az önhibáztatás úgy csökkenthető, hogy tudatosan megfigyeljük a belső kritikus hangunkat, és megtanuljuk reálisabban értékelni a teljesítményünket. Segíthet a támogatás keresése is: egy kolléga, barát vagy szakember objektív visszajelzése sokat oldhat a feszültségen. A rendszeres pihenés és a stresszlevezető technikák – például a testmozgás, és a relaxáció – pedig hosszú távon csökkentik az érzelmi stressz okozta terhelést” – tanácsolta a Mindwell szakértője.

Forrás: hazipatika.com