Házasság a viharban

Számomra az egyik legszebb és nagyon tanulságos történet a Bibliából az, amikor Jézus a vízen jár, és Péter is kiszáll a csónakból, hogy kövesse Őt. Amíg Jézusra nézett, Péter is tudott járni a vízen, de amint a hullámokra és a félelmeire figyelt, süllyedni kezdett.

Ez a kép tökéletesen szemlélteti a házasság életét is. Sajnos a válások száma világszerte drasztikusan nő, a Sátán célba veszi az emberi kapcsolatokat, és az Istennel kötött szövetségek sem kivételek számára. Nem létezik viharoktól, problémáktól, nehézségektől mentes házasság. És amikor a pár a problémákra, a hullámokra koncentrál, könnyen elbizonytalanodik, megtörik a bizalom, elhalványul a szeretet, és a kapcsolat szépen lassan, néha egészen észrevétlenül süllyedni kezd. A keresztény házasság sem mentes a nehézségektől, a viharoktól, a félelmektől vagy a hibáktól, de mégis abban van valami – jobban mondva Valaki, akitől olyan más az egész. Ez nem jelenti azt automatikusan, hogy könnyebb, de más az alapja, ehhez pedig vissza lehet fordulni, ebbe bele lehet erősen kapaszkodni.

Ez hát a titok: ha egymásra és Istenre figyelünk, a harmadik és legfontosabb összekötő szálra, akkor a nehézségek ellenére is csodákat élhetünk meg. Járhatunk a víz tetején együtt, egymásra nézve, egymásban bízva. Amikor az egyikünk elnehezedik a gondok alatt, kétely és félelem lakozik benne, akkor a másik fél kinyújtja a kezét, és azt mondja: „Ne félj, együtt vagyunk, Istenre figyelve át tudunk jutni ezen is!”. Ehhez a támogatáshoz is, de a segítség elfogadásához is alázat és nagy erőfeszítés kell, ugyanis helyrehozni valamit, mindig nehezebb munka, mint hagyni azt süllyedni. De ahogyan Jézus kinyújtotta a kezét Péter felé, és nem hagyta őt magára a hullámok között sem, úgy nyújtja felénk is a kezét. Azt az erős kezet, ami a mai napig mindent kézben tart ezen a földön, a mi életünkben is, még akkor is, amikor épp nem így érezzük.

Házastársak között is a kölcsönös bizalom és hit csak ott lehetséges, ahol mindkét fél Istenre figyel, és engedi, hogy Ő vezesse a kapcsolatot. Lesznek kisebb vagy épp nagyobb törések, de Isten kinyújtja a kezét, és ezt mondja: „Bízz bennem!”.

Ő nem azért engedi meg a hullámokat, hogy elbukjunk, sokkal inkább azért, hogy felébredjünk a süllyedő állapotból, és Rá figyeljünk a továbbiakban. Így a házasság nemcsak túléli a viharokat, hanem erősebbé, mélyebbé, csodálatosabbá válik túljutva azokon.

Járjunk hát a vízen együtt, egymásban bízva, Isten kezét fogva!

Balázs Krisztina

Forrás: teso.blog