Zsuzsanna napja és a pacsirták
Ma van Zsuzsanna napja, amikor is – a néphiedelem szerint – érdemes a pacsirtákat figyelnünk ahhoz, hogy megtudjuk, mennyire közelít a tavasz.
A nagyböjt elején, február 19-én ünneplik névnapjukat a Zsuzsannák. A magyar néphiedelem szerint ezen a napon ha alacsonyan szállnak a pacsirták, marad a hideg, ha viszont magasan, akkor közeleg a meleg, ezzel együtt pedig a tavaszi időjárás.
A Magyar Néprajzi Lexikon szerint Szentmártonban azt tartották, hogy ha „befagyott a szája” a pacsirtának, vagyis nem szólalt meg, akkor bizony marad a tél egy ideig.
A topolyaiak megfigyelése szerint ha csorog az eresz Zsuzsanna napján, jó termés várható azon az éven.
A naphoz több dramatikus népi játék is tartozik, amely egy ószövetségi történethez vezethető vissza. (Érdekesség, hogy a protestáns Biblia ezt a történetet nem tartalmazza.)
A Dániel könyve szerint Babilonban élt egy gyönyörű asszony, Joakim felesége, Zsuzsanna. Egy napon az asszony a gyümölcsösben fürdőzött, amikor két korrupt bíró – akik azelőtt megegyeztek egymás között arról, hogy a nőt megszerzik – erőszakot akartak elkövetni rajta. Az asszony kiállt magáért, ami miatt a két bíró a törvény előtt hamisan tanúskodott, miszerint a férjes asszony paráznaságot követett el. Zsuzsannát halálra ítélték. Dániel próféta független bíróként hozott döntést az ügyben, ami az ártatlan nőt igazolta. A két bíró egymásnak ellenkező vallomása alapján nem tudták megmutatni, hogy hol történt az eset. Miután kiderült, hogy a két férfi hazudott, halálra ítélték őket.
Zsuzsanna teljes története a katolikus Bibliában ITT olvasható.
Nyitóképen: Giuseppe Bartolomeo Chiari festménye (balra) és egy pacsirta. Forrás: Walters Art Museum/Pixabay. Kollázs: Kárpátalja.ma