Húsz éves a korláthelmeci szabadtéri keresztút
Idén huszadik alkalommal szervezték meg Korláthelmecen az egyházmegyei szabadtéri keresztutat. Mint az eddigi években, most is virágvasárnap, március 29-én gyűltek össze a római katolikus plébániák hívei az Ungvári járásban található kis falu központjában. A több száz emberből álló tömeg stációról stációra vonult fel a dombra és elmélkedett Krisztus szenvedésén.
A keresztút elején Pohareczky Róbert helyi plébános röviden köszöntötte az egybegyűlteket. Minden állomás mellett elmélkedést hallhattunk, melyeket Taizéi énekek váltottak fel. A keresztúton a kereszthordozás sem maradt el. A menet elején néhányan egy nagy fából készült ember nagyságú keresztet vitt. A kereszthordozásban felváltva mindenki kivehette részét. A keresztút üzenete a jelenlévőknek, hogy a kereszt az emberi élet része. A keresztet nem kell keresni, de ha megjelenik, el kell fogadni és oda kell helyezni Jézus keresztjéhez. Minden stációnak megvolt a témája. Az elesésről szóló állomásoknál megértettük, hogy minden sikertelenség lehetőség az újrakezdéshez, a felemelkedéshez. A Cirenei Simon segítségnyújtásánál arról elmélkedtünk, hogy mennyire fontos a férfiak szerepe, jelenléte az egyház, a családok életében. A síró asszonyok állomásánál láthattuk, hogy nem azt kell siratni, aki a keresztet viszi, hanem azt, aki másra keresztet helyez.
Míg felértünk a hegyre, megértettük, hogy a kereszt nehéz. Ami nem nehéz, az nem kereszt. Végül az utolsó állomás üzenete maradt meg bennünk leginkább: bármennyi fájdalom és szenvedés van az ember életében, az Isten letöröl majd minden könnyet.
A keresztút után a dombtetőn szentmisére került sor, melynek főcelebránsa Lucsok Péter Miklós OP megyéspüspök volt. A szentmisén részt vett Gerzanics Szerhij atya, a püspöki iroda vezetője, valamint Bacsó Róbert és Megyesi László diakónusok. Közben az egyházmegye több papja a bűnbocsánat szentségét szolgáltatta ki.
A püspök atya prédikációjában mély gondolatokat ültetett el a hívek szívében. Emlékeiben felidézte, hogy nagymamája házában gyakran megnézte a képet, melyen Jézust ábrázolták a Getszemáni kertben. A széles körben ismert festmény erőt adott az I. és II. világháborút megélt emberek számára, hiszen Jézus ebben a helyzetben mondta ki, hogy legyen meg az Atya akarata. A mai helyzetben számunkra is fontos üzenet ez: Jézus szenvedése a kegyelem forrása, ahonnan minden erőnket nyerhetjük, Őáltala és Ővele élhetjük túl a háborús évek minden fájdalmát és nehézségét.
Fehér Rita