Nem minden nikotintermék egyformán kockázatos

Nyílt levélben kritizálta az EU dohánytermékekről szóló irányelvét 16 európai ország 26 független tudósa és közegészségügyi kutatója, miután az Európai Bizottság ismét napirendre tűzte a dohány- és nikotintartalmú termékek uniós szabályozásának (TPD) felülvizsgálatát.

Magyar orvos is kritizálta az EU-t a nikotintermékek egységes megítélése miatt. Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és a biztosi testület tagjainak címzett dokumentumot magyar részről Szemelyácz János addiktológus-pszichiáter, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke írta alá. Attól tartanak, hogy a szabályozás figyelmen kívül hagyja a cigarettázás és a füstmentes alternatívák közötti alapvető tudományos különbségeket. A szakemberek szerint, ha Brüsszel minden nikotinterméket azonos kockázatúnak tekint, félrevezeti a közvéleményt, és a hatékony közegészségügyi fellépést is akadályozhatja.

A levél aláírói attól tartanak, hogy a TPD olyan tudományosan megalapozatlan feltevésre épülhet, amely közegészségügyi kockázat szempontjából egy kalap alá veszi az új típusú nikotintermékeket az éghető cigarettákkal.

A tudósok és kutatók szerint a bizonyítékok egyértelműen különbséget tesznek a dohány égése során keletkező toxikus anyagok és maga a nikotin hatásai között;

a dohányzással összefüggő megbetegedések döntő többségét ugyanis az égés melléktermékei okozzák, nem a nikotin.

Ezért azt kellene figyelembe venni, hogy a füstmentes alternatívák milyen mértékben csökkentik az egészségkárosító kitettséget a hagyományos cigarettához képest. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a szabályozási és tudományos értékelésnek összehasonlító alapon kell működnie, összhangban az Európai Parlament korábbi felhívásával.

Szemelyácz János és társai a jogalkotási javaslat kapcsán az alábbiakra hívták fel Von der Leyen elnökasszony és az Európai Bizottság figyelmét: a füstmentes nikotintermékeket elsősorban a füsttel járó cigarettázás folytatásához kell mérni, nem pedig a teljes absztinenciához; ismerjék el, hogy

nem minden nikotintermék egyformán kockázatos

– jelentős különbség van köztük, és ezt a szabályozásnak is tükröznie kell.

Tegyenek világos különbséget aközött, hogy mi árt: a dohány égése során keletkező káros anyagok, illetve maga a nikotin nem ugyanaz a kockázat. A fiatalok védelmét és az illegális piac problémáját kezeljék szigorúan, de arányosan, anélkül, hogy minden terméket indokolatlanul egyformán kockázatosnak minősítenének, illetve kövessék azt az összehasonlító tudományos megközelítést, amelyet az Európai Parlament kifejezetten kért.

A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke kiemelte, hogy a megfogalmazott aggályaik mellé 130 tudományos publikációt is csatoltak. Azt senki sem vitatja, hogy a cigarettázás káros következményekkel járhat, de

a dohányzással összefüggő rákos megbetegedések, szív- és érrendszeri betegségek, tüdőbetegségek és a korai halálozás döntő többségét nem a nikotin maga, hanem az égés során keletkező anyagok okozzák.

Szemelyácz János szerint azt javasolt figyelembe venni, hogy a füstmentes alternatívára váltó dohányosok csökkentik‑e a cigarettázással járó káros anyagoknak való kitettségüket, valamint a dohányzással összefüggő betegségek kockázatát a hagyományos cigarettázáshoz képest.
Az addiktológus-pszichiáter rámutatott:

a nikotin és a füst összemosása félrevezeti a közvéleményt,

és rossz szakpolitikákhoz vezet.

A nikotin addiktív és nem kockázatmentes, de nem ez az elsődleges oka a dohányzással összefüggésbe hozható rákos megbetegedéseknek, a krónikus tüdőbetegségnek vagy a legtöbb dohányzásnak tulajdonítható szív- és érrendszeri ártalomnak, mert ezeket döntően az égés során keletkező mérgező anyagok belégzése okozza. A nyílt levélben leszögezték, hogy az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban készült független bizonyítékok, áttekintések ismételten különbséget tesznek az alternatív termékek és a cigarettázás között. Ezzel együtt

a fiatalok védelme alapvető fontosságú, bármely nikotintermék kiskorúak általi használatát meg kell akadályozni.

Az olyan országok tapasztalatai, mint az USA, Új‑Zéland, vagy az Egyesült Királyság azt mutatják, hogy a fiatalkori dohányzás tovább csökkent még ott is, ahol a füstmentes nikotintermékek szigorú szabályozás és ellenőrzés mellett elérhetők.

„A szakpolitikai kihívás az, hogy megakadályozzuk a fiatalok rászokását, miközben nem fosztjuk meg a felnőtt dohányosokat a cigarettánál kisebb kockázatú alternatívákhoz való hozzáféréstől” – jegyezte meg Szemenyácz János. Hozzátette: Európa „füstmentes generációt” kíván elérni, amelyet az Európai Bizottság 2040‑re kevesebb mint 5 százalékos dohányhasználatként határozott meg. Ennek ellenére a cigarettázás továbbra is széles körben elterjedt az unióban.

A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke úgy véli, ha Brüsszel most arra a fikcióra épít, hogy minden nikotintermék lényegében azonos, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a cigarettapiacot védi, ahelyett, hogy visszaszorítaná azt. Európa nem állíthatja, hogy „a tudományt követi” a rák elleni küzdelemben, ha figyelmen kívül hagyja a dohányzásellenes szabályozás egyik legalapvetőbb tudományos különbségét: a éghető és a füstmentes termékek közötti eltérést.

Forrás: hirado.hu