Kiválasztva Isten céljára
„Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket, és arra rendeltelek titeket, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.” (János 15:16, RÚF 2014)
Érezted már úgy, hogy senki sem vesz észre? Volt már olyan érzésed, mintha láthatatlan lennél? Mintha a neved a lista legalján maradt volna – kimondatlanul, észrevétlenül. Mintha mindig a háttérben állnál, miközben másokat szólítanak előre. Elgondolkodtál már azon, hogy talán egyszerűen megfeledkeztek rólad? Hogy kimaradtál a kiválasztásból, vagy nem rád esett a választás, amikor igazán számított volna?
Ha igen, bátorodj fel. Nem vagy egyedül ezzel az érzéssel. Én is átéltem már. És Dávid is.
Amikor Isten elküldte Sámuel prófétát, hogy felkenje Izráel következő királyát, útja Betlehembe, Isai házához vezetett. Isai fiai közül kellett kiválasztani azt, akit Isten királynak rendelt.
Isai összehívta fiait, és azok egymás után álltak a próféta elé. Erősek voltak, rátermettek, emberi szemmel mind alkalmasnak tűntek arra, hogy koronát viseljenek.
Miközben Sámuel sorra nézte őket, Isten csendesen szólt a szívéhez:
– Nem ő… Nem ő…
Hét fiú állt ott a várakozás fényében, mégsem közöttük volt az, akit Isten kiválasztott.
Végül Sámuel megkérdezte:
– Ennyi az összes fiad?
Isai pedig, mintha csak akkor jutott volna eszébe, így felelt:
„Van még a legkisebb, de ő éppen a juhokat őrzi.” (1Sámuel 16:11)
A legfiatalabb. Az, akit nem vettek számításba. Az, akit még csak oda sem hívtak a többiek közé.
Kint maradt a mezőn. Kimaradt a pillanatból. Le is maradt a listáról. De Isten tervéből nem maradt ki.
Ahol mások jelentéktelenséget láttak, ott Isten egy pásztor szívét látta. Akit mások félretettek, azt Isten már régen kiválasztotta.
Dávidot behívták a mezőről – a rejtettségből a felkenetésbe, az ismeretlenségből az Istentől kapott küldetésébe.
Fogadd a szívedbe ezt az igazságot, amely mindent megváltoztat:
Isten meglátja azt, akit mások észre sem vesznek. Isten kiválasztja azt, akiről mások megfeledkeznek. Lehet, hogy emberek már átnéztek rajtad, de Isten soha nem teszi ezt.
Jézus ezt mondja:
„Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, maradandó gyümölcsöt, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.” (János 15:16)
Te nem véletlenül lettél kiválasztva. Istennek célja van veled.
Ezért amikor újra megszólal benned az a jól ismert, halk hazugság, hogy „engem soha senki nem választ”, ismerd fel, hogy ez nem Isten hangja.
És válaszolj rá az Ő igazságával:
Kiválasztott vagyok – nem véletlenül, hanem Isten szándéka szerint.
Mélyen szeretett vagyok – nem azért, mert tökéletes vagyok, hanem Jézus kegyelme miatt.
Elhívott vagyok – nem emberek, hanem maga Isten által. Hozzá tartozom.
Mennyei Atyám!
Köszönöm, hogy Te soha nem feledkezel meg rólam. Köszönöm, hogy nem vagyok számodra láthatatlan, és nem maradok ki a Te terveidből akkor sem, ha emberek figyelmen kívül hagynak.
Segíts, hogy annak csendes bizonyosságában járjak, hogy kiválasztott és szeretett gyermeked vagyok. És segíts, hogy én is észrevegyem azokat, akik elrejtve, mellőzve vagy egyedül érzik magukat, és a Te szereteteddel bátoríthassam őket.
Jézus nevében. Ámen.
Forrás: virtualiskavezonoknek