980 éve szenvedett vértanúságot Szent Gellért
Szeptember 24. a katolikus egyházban Szent Gellért püspök napja és 1046-ban bekövetkezett vértanúságának emléknaja.
Gellért Velencében született előkelő patrícius családban 980 körül. A születése napja miatt György névre keresztelték. Ötévesen halálos beteg lett, a velencei bencés kolostorban gondos ápolásban részesült, sokat imádkoztak a gyógyulásáért, a boldog szülők Istennek ajánlották.
A bencés rendbe lépett, szépen sajátította el a tudományokat és a szentek tudományát. Szerzetesi kötelességeit pontosan teljesítette, sokat vezekelt. Amikor atyja szentföldi zarándoklaton vértanúhalált szenvedett, felvette apja nevét, a Gellértet. Nemsokára édesanyja is meghalt, ettől kezdve még lelkesebben tanult, böjtölt. Gyorsan haladt a rendi ranglétrán is, ami nagyon nehezére esett. Szeretett volna egyszerű szerzetes maradni, nem szívesen vállalta a vezetéssel járó kötelezettségeket, de rendtársai meggyőzték.
1015 táján szentföldi látogatásra indult. Vihar miatt csaknem hajótörést szenvedtek, végül is a bóra nevű adriai vihar Szent András szigetére sodorta őket. Itt, ezen a dalmáciai szigeten találkozott Razin (Gaudenciusz) pannonhalmi apáttal. Az apát biztatta, jöjjön Magyarországra, hithirdetőnek. Székesfehérvárra érkezve István király elé vezették, aki azonnal felismerte csodálatos képességeit, a nyolc éves Imre herceg nevelését bízta Gellértre. Hét évig foglalkozott Gellért a herceggel, utána Bakonybélre vonult vissza, imádság, böjt, tanulás következett.
1028 táján István megszervezte a csanádi püspökséget, ennek vezetését Gellértre bízta. Az új püspök sokat utazott, nem lovon, hanem szekéren, a szekéren is dolgozott.
István halála után háborúskodások kezdődtek, Vata vezetésével pogánylázadás tört ki. A királyjelöltek próbáltak rendet teremteni, Endre és Levente is. 1046-ban Gellért a hercegek elé utazott több püspök kíséretében a pesti révhez, a mai Erzsébet-híd tájékára. Itt hatalmas felizgatott tömeg kiabált, tüntetett, kövekkel dobált. Gellért ekkor még sértetlen maradt. Imádkozott ellenségeiért, áldást osztogatott. A lázongók kiragadták kocsijából, a Gellért-hegy tetejéről egy kétkerekű kordéval letaszították. A zuhanás ugyan végzetes volt, de lenn még a tomboló pogányok átszúrták.
Ideiglenesen Pesten a Boldogasszony-templomban temették el, pár év múlva a marosvári székesegyházba szállították. 1083-ban avatták szentté Csanádon, Szent László szorgalmazására. Ünnepét már 1092-óta méltatja az egyház.
Forrás: romkat.ro
Nyitókép: MTI/Kovács Attila