Hit, hűség, megmaradás – Konferencia Esterházy Jánosról Beregszászban
Hit, hűség, megmaradás: Esterházy János öröksége és kárpátaljai párhuzamok címmel rendeztek konferenciát október 8-án Beregszászban az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban.
A Magyarország Beregszászi Konzulátusa, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke és az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ közös szervezésében megvalósuló konferencia központi témája Esterházy János (1901–1957) felvidéki politikus élete és munkássága, mártírsorsa, valamint a szovjet időszak valláspolitikája volt.
A rendezvény védnökségét a kárpátaljai történelmi egyházak (református, római katolikus és görögkatolikus) egyházfői vállalták.
A jelenlévőket Marosi István, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója köszöntötte. Emlékeztetett arra, hogy Esterházy János felvidéki származásúként és csehszlovákiai politikusként fontosnak tartotta a kárpátaljaiak sorsát, számos városban és településen, köztük Bergszászban is járt. Itt találkozott az egykori polgármester és görögkatolikus pap Ortutay Jenővel, aki később Esterházyhoz hasonlóan szintén mártírhalált szenvedett.
Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja szintén köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy a konferencia azzal a céllal valósult meg, hogy tisztelegjenek a 125 évvel ezelőtt született Esterházy János munkássága és személye előtt, továbbá feltárják a politikus kárpátaljai kapcsolódási pontjait és embermentő tevékenységét.
„Esterházy János életútján keresztül a XX. század Közép-Európájának valamennyi politikai és társadalmi megrázkódtatása szemmel követhető. Politikusi pályáján, embermentő tevékenységén, keresztény hitén és áldozatán keresztül megérthető a térség más népeinek, a lengyeleknek, a szlovákoknak, a cseheknek, az ukránoknak és a magyaroknak a XX. századi szenvedéstörténete is.”
Berghauer Sándor, a Rákóczi-egyetem rektorhelyettese kiemelte: „Térségünk múltja számtalanszor megmutatta, hogy a megmaradás nem egyszerűen jelenlét kérdése. Jelenti a közösségünkhöz, a nyelvhez, a kultúrához, a hithez és az örökölt értékekhez való ragaszkodást.”
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenben is sokszor van szükség áldozathozatalra a jövőért, a megmaradásért. Ám ehhez ismerni kell azoknak a hitvallóknak és keresztényeknek az életsorsát, akik előttünk jártak, és akik a mi megmaradásunknak voltak egykor a magvetései.
A konferencia további részében az alábbi előadások hangzottak el:
Soós Viktor Attila (Nemzeti Emlékezet Bizottság): Esterházy János útja a vértanúság felé
Molnár Imre történész, szociológus: Esterházy János kapcsolata a kárpátaljai magyarsággal
Balga Zoltán plébános (Prágai Magyar Katolikus Plébánia): Esterházy János kultusza és emlékének ápolása a csehországi magyarság körében
Dupka György titkár (Szolyvai Emlékparkbizottság): A Kárpátaljai Római Katolikus Egyház helyzete, papjainak politikai repressziója a kommunista diktatúra idején
Molnár D. Erzsébet tanszékvezető docens (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék): A szovjet büntetőjog bevezetése Kárpátalján
Fenics Volodimir docens (Ungvári Nemzeti Egyetem): Mártírok vagy áldozatok? Istenbe vetett hit helyett a kommunizmusba vetett hit: a szovjethatalom vallásellenes politikája Kárpátalján (1946–1953)
Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya docens (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék): A sztálini egyházpolitika sarokpontjai Kárpátalján és a reformátusok
Marosi István egyháztörténész, igazgató (Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium): A kárpátaljai görögkatolikus papok egzisztenciális és lelkiismereti döntéseinek értelmezése az egyházüldözés időszakában (1944–1989)
Az előadásokat követően a beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban található Esterházy János-emléktábla előtt helyezték el az emlékezés és tiszteletadás koszorúit a konferencia résztvevői.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma