Miljo Erika családorvos: a gyermekbénulás elleni védelem alapja a védőoltás
Október 24-én tartják a járványos gyermekbénulás elleni küzdelem világnapját. Bár a védőoltásoknak köszönhetően a poliomyelitis ma már a világ legtöbb részén ritkán fordul elő, a betegség továbbra is komoly veszélyt jelenthet az oltatlan gyermekekre. Miljo Erika zápszonyi családorvos a megelőzés fontosságára, a betegség súlyos következményeire és a megváltozott ukrajnai oltási rendre hívta fel a figyelmet.
A gyermekbénulás, orvosi nevén poliomyelitis, egy rendkívül fertőző vírusos megbetegedés, amely elsősorban az idegrendszert támadhatja meg, és akár maradandó bénulást is okozhat. A védőoltások bevezetése előtt világszerte gyermekek ezreinek életét változtatta meg, sok esetben pedig halálhoz vezetett. A betegség visszaszorítása a közegészségügy egyik jelentős eredménye, ám a vírus teljes felszámolása még nem történt meg.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002-ben nyilvánította gyermekbénulástól mentesnek az európai régiót. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fertőzés veszélye teljesen megszűnt. A világon továbbra is előfordulnak vad poliovírus okozta megbetegedések, ezért a magas átoltottság fenntartása elengedhetetlen.
Súlyos következményekkel járhat a fertőzés
Miljo Erika elmondta, hogy a poliovírus a fertőzöttek jelentős részénél nem okoz felismerhető tüneteket, másoknál enyhe, influenzaszerű panaszok jelentkezhetnek, például láz, torokfájás, fejfájás, hányinger vagy hányás. A betegség veszélyét az adja, hogy ritka esetekben a vírus az idegrendszert is megtámadja, és visszafordíthatatlan bénulást idézhet elő.
– Úgy kell elképzelni, hogy az egyik nap a gyermek még szaladgál, és semmi problémája nincs, másnap reggel pedig a keze vagy a lába teljesen mozdulatlanná válhat – magyarázta a családorvos.
A súlyos esetekben a légzőizmok is lebénulhatnak, ami életveszélyes állapothoz vezethet. A betegségnek nincs olyan gyógymódja, amely a már kialakult bénulást megszüntetné, ezért a megelőzésnek kiemelt jelentősége van.
A vírus elsősorban a széklettel szennyezett kéz, élelmiszer vagy víz közvetítésével terjed, de a fertőzés szoros érintkezés során is továbbadható. A fertőzés után évekkel, akár évtizedekkel később is jelentkezhetnek szövődmények: a posztpolio-szindróma például újabb izomgyengeséggel és fáradékonysággal járhat.
Miért fontos ma is a védőoltás?
A családorvos hangsúlyozta: mivel a gyermekbénulás a magas átoltottságú országokban ritkává vált, sokan már nem érzékelik a betegség valós veszélyét. Éppen ez vezethet ahhoz a téves következtetéshez, hogy a védőoltásra sincs többé szükség.
– Amikor ma már nem találkoznak ezzel a betegséggel, sokan azt gondolják, hogy az oltás nem is fontos. Pedig éppen a védőoltás szorította vissza a megbetegedéseket – emelte ki Miljo Erika.
A gyermekbénulás elleni globális küzdelem 1988-as elindítása óta a vad poliovírus okozta esetek száma több mint 99 százalékkal csökkent. A vírus azonban továbbra is jelen van a világ egyes térségeiben, és a nemzetközi utazások, a lakosság mozgása, valamint az oltatlan közösségek miatt más országokban is újra megjelenhet.
A háború következtében Ukrajnában tapasztalható lakosságmozgás szintén indokolttá teszi a fertőző betegségek megelőzésére irányuló intézkedések fenntartását. A családorvos szerint a gyermekbénulás elleni védelemhez elengedhetetlen, hogy a gyermekek megkapják az életkoruknak megfelelő oltásokat.
Megváltozott a gyermekbénulás elleni oltási rend Ukrajnában
Ukrajnában 2026. január 1-jétől kizárólag inaktivált poliovírus-vakcinát (IPV) alkalmaznak a gyermekbénulás megelőzésére. A korábban használt, szájon át beadott, élő, legyengített vírust tartalmazó vakcina (OPV) helyét teljes egészében az injekcióval beadott, inaktivált oltóanyag vette át.
Az ukrán oltási rend szerint a gyermekek öt alkalommal kapnak gyermekbénulás elleni védőoltást:
- 2 hónapos korban
- 4 hónapos korban
- 6 hónapos korban
- 18 hónapos korban
- 6 éves korban
A korábban 14 éves korban esedékes emlékeztető oltást az új oltási rendben megszüntették. A családorvos kiemelte, hogy az életkornak megfelelő oltási sor betartása fontos a megfelelő védelem kialakításához.
Az inaktivált vakcina nem tartalmaz szaporodásra képes vírust. Az oltóanyag biztonságosságát folyamatosan ellenőrzik, a beadást követően pedig előfordulhatnak enyhe, átmeneti reakciók, például bőrpír, fájdalom az oltás helyén vagy hőemelkedés.
Amennyiben egy gyermek valamilyen okból kimaradt egy oltásból, a szülőknek érdemes felkeresniük a családorvost, aki segít meghatározni a szükséges további oltásokat. A korábban megkezdett oltási sort általában nem kell elölről kezdeni. Az ukrán oltási rend szerint a gyermekbénulás elleni védőoltás a 18 év alatti gyermekek számára ingyenesen elérhető.
A külföldön tartózkodó gyermekek oltásait is fontos nyomon követni. A szülőknek célszerű megőrizniük az oltás beadását igazoló dokumentumokat, és azokat bemutatniuk a hazatérés után a családorvosnak, hogy a gyermek oltási nyilvántartása naprakész maradjon.
„Ne hanyagolják el a gyermekek védőoltásait!”
Miljo Erika felhívta a szülők figyelmét arra, hogy ne csak a gyermekbénulás elleni oltásra, hanem valamennyi, az oltási rendben szereplő védőoltásra fordítsanak figyelmet. Ha elérkezik az oltás ideje, keressék fel a családorvosi rendelőt, és gondoskodjanak arról, hogy gyermekük megkapja a szükséges védelmet.
A szakember szerint a védőoltások nemcsak az adott gyermeket óvják a súlyos betegségektől és azok szövődményeitől, hanem a fertőzések terjedésének megakadályozásában is fontos szerepet játszanak.
A gyermekbénulás elleni világnap egyik legfontosabb üzenete, hogy a betegség visszaszorítása nem jelenti a veszély végleges megszűnését. Amíg a vírus bárhol jelen van a világon, a védőoltás továbbra is a megelőzés legfontosabb eszköze marad.