Karácsonyt várva ünnepeltek a péterfalviak

Nem volt ez másként idén sem: december 23-án, Szenteste előtt egy nappal az egyébként csöndes, méltóságteljes öreg kastély épülete megtelt élettel. A vikszelt padlón gyermekek könnyed léptei kopogtak, a szebbnél szebb képekkel ékesített falak népi hangszerektől és énekhangoktól visszhangoztak: karácsonyt várt itt kicsi és nagy.

Az intézmény igazgatója, Perduk Beáta köszöntőjében elmondta, örül, hogy ismét összegyűlhettek a péterfalviak, hogy tovább visszük ezt a hagyományt. Aztán át is adta a szót a Péterfalvi Művészeti Iskola Kokas Erzsébet által vezetett Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoportjának, akik felejthetetlen élményt szereztek az ünneplésre összegyűlteknek. A kicsik olyan lelkesedéssel, olyan szívet melengetően énekelték a karácsonyi dalokat a Kokas Bandától kísérve, hogy öröm volt rájuk nézni, hát még hallani őket! Szólót énekelt az ügyes kislegény, Paládi Attila, a nagyobbak előadásában, népi feldolgozásban pedig megszólalt egy olyan klasszikus is, mint Leonard Cohen Hallelujah című világhírű dala. A művészeti iskola növendékei ezen kívül előadtak egy betlehemest is, felelevenítve Jézus Krisztus születésének történetét, de színesítették az estét helyi gyermekek szavallatai is. Adventi és karácsonyi dalokat szólaltatott meg az Üvegtenger keresztyén együttes, bevonva az éneklésbe az egybegyűlteket is. Mi más is szólalhatott volna meg a közös éneklés során, mint alighanem a világ legismertebb karácsonyi dala, a Franz Xaver Gruber és Joseph Mohr szerezte Csendes éj. A közös este zárásaként Seres János, Máramaros-Ugocsa Református Egyházmegye esperese hirdetett Igét. Hiszen karácsony az Isten szeretetéről szól: elküldte Fiát, Jézus Krisztust, hogy ne kelljen elvesznünk. Minden más: a karácsonyi fények, csillogás, a finom fogások, a drága ajándékok csak körítés. A lényeget egyedül Krisztusban találjuk meg.

Jólesett a karácsony előtti rohanásban, advent utolsó napján megállni a falu népével együtt egy rövid időre, és ünneplőbe öltöztetni a szívünket. A mosolygó arcok pedig arról tanúskodtak, sokan éreztek hozzám hasonlóan. Reméljük, e szép hagyomány élni fog a jövőben is, és még sokszor találkozhatnak a péterfalviak és a környékbeliek, hogy együtt várják Jézus születésnapját, a karácsonyt.