Február 19. – Zsuzsanna napja

Az Ószövetségben olvashatjuk Zsuzsanna történetét, akit fürdőzés közben meglesett két vénember, akik bírák voltak.

Mindkettő vágyakozni kezdett a szép fiatalasszony iránt. Amikor Zsuzsanna egyedül maradt, a bírák megzsarolták, hogy ha nem lesz az övék, akkor megvádolják, hogy házasságtörésen érték egy ifjúval. Mivel Zsuzsanna nem engedett a zsarolásnak, így is lett, Zsuzsannát hamisan vádolták meg. Az ószövetségi törvények értelmében, mint házasságtörő asszonyt, Zsuzsannát halálra ítélték. Egy ifjú – Dániel – viszont külön-külön hallgatta ki a bírákat. A vének másképp vallottak arról, hogy hol látták együtt Zsuzsannát az ifjúval (a mézgafa illetve a tölgyfa alatt), így fény derült az igazára és őket ítélték halálra.

A néphagyomány számos dolgot fűz a Zsuzsanna naphoz, amiből régen leginkább az időjárásra vagy a termésre következtettek. Lássuk melyek ezek!

Ha a pacsirta magasan repül az égen Zsuzsanna napján, akkor az meleg közeledését jelzi. Ha a pacsirta énekel is, akkor pedig a jó idő már olyan közel van, hogy a pacsirta annak üdvözlésére fakad dalra.

Ha ezen a napon már nem havazott, hanem olvadt, akkor a tél végét jósolták. Úgy tartották, hogy Zsuzsanna már elviszi a telet és ekkor kezdődik a tavasz. Ilyenkor szólalnak meg a madarak, és kezd zöldellni a fű.

Ha Zsuzsanna napon egyhe idő volt, akkor a földeken már ilyenkor felkészültek a föld megművelésére. Előkészültek a szántáshoz és vetéshez, megjavították a szerszámokat, hiszen nem sokára szükség volt rájuk.

A héber legendák alapján Zsuzsanna egy gyönyörű és férjéhez hűséges nő volt, akit rengeteg udvarló ostromolt. Perbe fogták házasságtörés miatt, ám férje hitt neki és a legjobb ügyvédeket szerezte, akik bebizonyították ártatlanságát és vádlóit ítélték el.

A 19. században a reformátusok körében gyakori szokás volt eljátszani a házasságtöréssel vádolt Zsuzsanna történetét. A darabban szereplő gyerekek házról házra jártak és így adták elő darabjukat.