Ukrajna: tovább nőtt az áldozatok száma

Már 28 halottja van a három napja kezdődött kijevi zavargásoknak.

Az egézségügyi minisztérium csütörtök reggeli összesítése szerint 445 sérülthöz hívtak mentőt, és 287 ember szorult kórházi kezelésre. A kórházba szállítottak között 88 rendőr, hat újságíró, négy gyermek, illetve két külföldi állampolgár volt.

Az elnök fegyvernyugvási megállapodást kötött az ellenzékkel

Viktor Janukovics ukrán elnök fegyvernyugvási megállapodást kötött szerda este az ellenzékkel, és megegyezett arról is, hogy újabb tárgyalások kezdődnek a vérontás megállítása érdekében. Az éjszaka a korábbi napokhoz képest viszonylagos nyugalomban telt Kijevben.

Az államfő a három ellenzéki vezetővel – Arszenyij Jacenyukkal, Vitalij Klicskóval és Oleh Tyahnibokkal – folytatott találkozója után kiadott közleményében azt írta: „a felek fegyvernyugvást jelentettek be, valamint a tárgyalások felújítását a vérontás megállítása, a helyzet stabilizálása és a civil béke érdekében”.

Kijevben, a Függetlenség terén – ahol előző nap a Szovjetuniótól csaknem 23 éve függetlenné vált Ukrajna történelmének legvéresebb összecsapása zajlott le – ettől függetlenül szerda estére is tízezren gyűltek össze. Helyszíni jelentések szerint továbbra is égnek a tüzek, a Janukovics lemondásáért tüntetők a jelek szerint kitartanak követelésük mellett. Súlyos incidens mindazonáltal a megállapodás bejelentését követő órákban nem történt.

Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetője az államfővel folytatott megbeszélést követően újságíróknak elmondta, hogy a tárgyalások következő fordulóját csütörtökön tartják. Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetője cáfolta, hogy az ellenzék provokálta a vérontást Kijevben. A tüntetések halálos áldozatainak emlékére Janukovics csütörtökre országos gyásznapot rendelt el.

Angela Merkel német kancellár telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akit egyebek között arról tájékoztatott, hogy Laurent Fabius francia, Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön Kijevbe utazik. A három miniszter a kormány és az ellenzék képviselőivel is találkozik, majd Brüsszelbe repül, ahol ukrajnai megbeszéléseikről tájékoztatják az uniós partnereiket.

Barack Obama amerikai elnök és Stephen Harper kanadai kormányfő kijelentette: a Kijevben született egyezség üdvözlendő lépés, de a fegyvernyugvásnak meg is kell valósulnia. Felszólították az ukrán hadsereget arra, hogy tanúsítson visszafogottságot, és „ne bonyolódjon olyan ügyekbe, amelyek rendezése a civilek feladata”. Obama szerint a feleknek lépéseket kellene tenniük egy egységkormány megalakítása, továbbá a szabad és tisztességes választások megtartása felé. Az erőszak elkerülését sürgette több más külföldi vezető is.

Súlyosan ártana a NATO és Ukrajna kapcsolatának az ukrán haderő bevetése a tiltakozók ellen – figyelmeztetett közleményében Anders Fogh Rasmussen. A NATO-főtitkár felszólította a kormányt, hogy tartózkodjon a további erőszaktól.

Az amerikai külügyminisztérium egy magas rangú illetékese bejelentette, hogy az Egyesült Államok vízumtilalommal sújtott 20 ukrán kormánytisztviselőt, akik felelősek azért, hogy Kijevben erőt alkalmaztak a tüntetőkkel szemben. Kanadában azt jelentették be, hogy az ország kijevi nagykövetsége biztonsági okokra hivatkozva – a rendkívüli konzuli segítségnyújtás kivételével – felfüggesztette tevékenységét. A misszió az elmúlt napokban menedéket adott több, a rohamrendőrök elől menekülő tüntetőnek.

Észak-Amerikában élő ukránok az erőszak ellen tiltakozó megmozdulásokat tartottak az egyesült államokbeli Pittsburghben és Chicagóban, valamint a kanadai Ottawában.

Németh Zsolt: elkerülhetetlenek a szankciók

Az ukrajnai békés tárgyalások, a politikai megoldás érdekében „elkerülhetetlenné váltak” a szankciók – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Hír TV Magyarország élőben című szerdai műsorában. Az államtitkár vesz részt csütörtök délután az uniós tagállamok külügyminisztereinek találkozóján, amelyet Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hívott össze. A tanácskozás előtt a visegrádi országok is megvitatják a kérdést.

Németh Zsolt kiemelte: a magyar álláspont szerint a legfontosabb az erőszak eszkalációjának megállítása, „legyen szó kormányzati vagy éppen ellenzéki erőszakról”.
Már eddig is 26 halálos áldozata és több száz sebesültje van a történteknek, és „nem tudjuk, hogy mivel fog majd az éjszaka folytatódni, egyik pillanatról a másikra változhat a helyzet” – mutatott rá.

Úgy látja, el kell kezdeni a politikai egyeztetéseket, és az, hogy az elmúlt három hónapban nem született megegyezés, a kormány és az ellenzék felelőssége.
Az államtitkár közölte: az erőszakmentesség, a békés tárgyalások, a politikai megoldás érdekében „elkerülhetetlenné váltak” a szankciók, ez jelenthet embargókat, bizonyos személyek vagyonának befagyasztását, mozgásának korlátozását.

Hiba lenne azonban, ha az EU megelégedne ezzel, a Nyugat ugyanis eddig „nem nyúlt kellően a zsebébe”, egy nagyobb segélycsomag összeállítására is szükség van – tette hozzá.
Mint mondta, ha Európa szuverén, független, erős Ukrajnát akar világos európai perspektívával, kell lennie pénznek a segítségnyújtáshoz.

Németh Zsolt kijelentette: a magyar operatív törzs minden gyakorlati problémára felkészült, és a menekülthullám kockázatát sem lehet kizárni. Ugyanakkor egyelőre semmilyen konkrét veszély nincs, úgy tűnik, közvetlenül a magyarságot és Magyarországot nem érintik az események. Arról is beszélt, hogy a magyar diplomácia az ellenzéki és a kormányerőkkel is tartja a kapcsolatot. A kijevi nagykövet délután találkozott az ukrán külügyminiszterrel.

Németh Zsolt azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem a kormányoldallal vagy az ellenzékkel kell lennie, hanem a békés, tárgyalásos, demokratikus megoldás, az európai perspektíva oldalán kell állnia.

A kárpátaljai magyarságnak is ezek jelenthetik a garanciát arra, hogy a jövője nem kerül veszélybe – mondta az államtitkár.
Forrás: hirado.hu