Béranyaság mint kereseti lehetőség?

Ilyen és ehhez hasonló hirdetések százával találhatók a világhálón. Az ismert közösségi oldalakon nem egy béranyasággal kapcsolatos csoportot találunk. Az egyik ilyen mottója: „Ajándékozd az anyaság örömét!”

Ukrajnában a családjogi törvénykönyv 2. pontjának 123. cikkelye értelmében törvényesen vállalhat béranyaságot olyan nagykorú nő, akinek életkora nem haladja meg az 51 évet. A béranyaság lehetőségével azonban csak azok élhetnek, akik egészségügyi problémák miatt nem hordhatják ki saját gyermeküket. A homoszexuális párok és egyedülálló nők, illetve férfiak nem vehetnek részt béranyaprogramban. Ukrajnában a törvény a biológiai szülőket és a születendő gyermeket védi, akinek garantálja jogát a családra, a biológiai szülőkkel azonos édesanyára és édesapára.

Ukrajnában a meddő párok a mesterséges megtermékenyítés számos módja közül választhatnak, a béranyaság a végső lehetőségek közé tartozik – általában akkor veszik igénybe, amikor a nő bár egészséges petesejtekkel rendelkezik, mégsem képes a gyermek kihordására. Legközelebb Lembergben végzik el a béranya mesterséges megtermékenyítését.

Ukrajnában a béranya által világra hozott gyermeket a mesterséges megtermékenyítést végző központ és a szülő nőt ellátó klinika által kiadott igazolás bemutatását követően anyakönyvezik a biológiai szülők nevén. A béranya nem kerül említésre az anyakönyvi kivonatban.

Egy ukrajnai béranyasággal foglalkozó központ többnyelvű weboldalán hirdeti szolgáltatásait: nemcsak a béranya „pszichológiai, orvosi, jogi, életkori, etnikai, vallási, anyagi és egyéni kritériumok alapján” történő kiválasztásában, de az okiratok kiállításában, a szerződés megkötésében, az okmányok fordításában, az orvosi felügyeletben, sőt még a repülő-, és vasúti jegyek elővételében is segítséget nyújt. A béranyaság ára itt 154 ezer hrivnya, mintegy 15 ezer euró. Az oldal információi magyar nyelven is elérhetők annak ellenére, hogy Magyarországon a bér- és dajkaanyaság (ez esetben a gyermeket világra hozó nő nem kap anyagi juttatást) nem legális. Bár önálló büntetőjogi tényállásként nem szerepel a Büntetőtörvénykönyvben, az ehhez hozzájárulókat a családi jogállás megsértése miatt büntethetik. A magyar jog szerint a szülő nő a gyermek anyja, az ő neve kerül az anyakönyvi kivonatba. Ha ehelyett a biológiai anya nevét írják a dokumentumba, az bűncselekmény, függetlenül attól, hogy olyan országban tették-e azt, ahol legális a béranyaság.

Nem kevés olyan hirdetést is találhatunk a világhálón, amelyben a nők közvetítő nélkül ajánlkoznak béranyaságra. Egy 19 éves édesanya hirdetésében közli, hogy van egy saját, és már volt egy biológiailag nem saját gyermeke is; szervezete szülés utáni felépülését 2014 áprilisára tervezi, ezután készen áll újabb mesterséges beültetésre. Az ukrajnai béranyáknak általában külföldi ügyfeleik vannak, akik bár többet fizetnek, szerződés aláírását is kötelezővé teszik az anyaságot vállaló nő számára. A terhesség hónapjai alatt általában magukhoz veszik az asszonyt, aki a szülést követően lemond a gyermekről. Hazatérése után az ismerősök annyiról értesülnek, hogy a szüléssel problémák voltak, és a gyermek halva született.

A világon egyre több olyan pár van, akiknek nem lehet közös gyermekük. Ebben szerepet játszanak a rossz környezeti feltételek és a partnerek felelőtlen váltogatása is. Sok nő szenteli a szüléshez legkedvezőbb éveket a karrierépítésnek, így mire vállalná a teherbe esést, biológiailag jóval kisebb eséllyel indul.

A béranyaság körüli eltérő vélemények oka azonban nemcsak annak legális vagy illegális volta az egyes országokban. Nem elhanyagolható a kérdés etikai és pszichológiai háttere sem. A szakértők véleménye szerint nagy terhet vesz magára, aki titokban akarja tartani, hogy béranyaságot vállal. Bűntudat gyötörheti, de a környezete megvetését, akár a kiközösítést is viselnie kell. A többség esetében valószínűleg a segítőkészség a fő motiváció, ám akad olyan nő is, aki könnyű pénzkeresetnek tartja a lehetőséget, aztán rájön, hogy nem az. Az anyaság állapota különleges, az anya és gyermeke közötti kötődés a kutatások szerint már a várandósság hónapjai alatt kialakul.

A béranyák egy része igyekszik elnyomni magában ezt az érzést, úgy tölteni a várandósság hónapjait, mintha semmi köze sem lenne a magzathoz, ez azonban lehetetlen. Mindehhez pedig még hozzáadódik az a lelki megrázkódtatás, amely a világra jött gyermekről való lemondással jár. A leendő édesanyának, hiába gondolja át újra és újra, az anyagi juttatás ellenére is nehezére esik lemondani a gyermekről. A lemondás veszteség, amit fel kell dolgozni. Még nehezebb helyzetben vannak azok, akik titokban vállalják a béranya szerepét, hisz ők még környezetüktől sem tudnak segítséget kérni.