Janukovics megtört

Van már rendezési terv a válságból való kilábaláshoz, de lehetetlen vállalkozásnak bizonyult minden érintettel elfogadtatni…

Összefoglalónkat az elmúlt 24 óra ukrajnai eseményeiről azzal kell kezdenünk, hogy tegnap, azaz csütörtökön az esti órákban végül mégiscsak összeült a Legfelsőbb Tanács, miután összegyűlt a határozatképességhez minimálisan szükség 226-nál csak mintegy fél tucattal több honatya. A teremben néhány kivételtől eltekintve ellenzéki és független képviselők voltak jelen, akik viszonylag rövid vita után határozatukkal megtiltották a lőfegyverek használatát Kijevben, valamint azt is, hogy a belügyi és katonai alakulatok elhagyhassák állandó állomáshelyeiket. Ugyancsak elrendelték a honatyák, hogy szüntessék be az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által előző nap meghirdetett „terroristaellenes akciót”, s oldják fel a közlekedési útvonalak blokádját az országban.

***

A parlament ülésével egy időben híre ment, hogy Viktor Janukovics elnök a nap folyamán Radosław Sikorski lengyel, Frank-Walter Steinmeier német és Laurent Fabius francia külügyminiszterekkel folytatott tárgyalásai nyomán késznek mutatkozik arra, hogy még idén előrehozott választásokat tartsanak Ukrajnában. „Kirajzolódnak az esélyei a kompromisszumnak az elnök és a parlament megbízatási idejének lerövidítése, egy új alkotmánynak néhány hónapon belüli kidolgozása és Ukrajna új kormányának néhány napon belüli megalakítása tekintetében” – idézett a Reuters egy a tárgyalásokhoz közeli lengyel forrást.

Az európai diplomaták felváltva és éjszakába nyúlóan tárgyaltak az államfővel, valamint az ellenzék vezetőivel egy minden fél számára elfogadható rendezési terv elfogadásának reményében. Időközben Janukovics kérésére Kijevbe érkezett Vlagyimir Lukin, az orosz elnök különmegbízottja is, hogy bekapcsolódjék a megbeszélésekbe.

***

Amíg folytak a viták és a tárgyalások, az utcákon pedig egymást lőtték a rendőrök és a Majdan védelmezői, az ukrán elit – köztük a kormányzó Régiók Pártja egy sor vezető politikusa – sietve elhagyta az országot. A kijevi repülőtereken pánikszerű menekülés jeleit lehetett megfigyelni. A internetes portálok és hírtelevíziók szemtanúkra hivatkozva arról számoltak be, hogy drága személygépkocsikon asszonyok érkeztek gyerekeikkel és kiskutyáikkal a légikikötőkbe, s egymás után szálltak fel a magánrepülőgépek, amelyekre előzőleg nagy táskákat pakoltak át fegyveresek által őrzött pénzszállító autókból. Rinat Ahmetovnak, az ország leggazdagabb emberének céges repülőgépe Londonban ért földet, Volodimir Ribak, a Legfelsőbb Tanács elnöke viszont Budapestre küldte a családját a menetrend szerinti repülőjárattal.

***

Időközben Jurij Lucenko volt belügyminiszter Lembergbe utazott, ahol önkénteseket, elsősorban egykori és aktív belügyis dolgozókat toborzott a Majdan fegyveres védelmére.

A lembergi Majdan emelvényéről elhangzott beszédének a zn.ua által idézett részlete sokat elárul a fővárosban dúló harcokról. „Ez háború, a háború pedig olyan, amilyen a háború lenni szokott. Két napja fegyverek jelentek meg kis számban a Majdanon. A Berkut (a rendőrség különleges alakulata – a szerk.) csak emiatt állt meg 50 méternyire a színpadtól (a Majdan közepén álló emelvénytől – a szerk.). Megálltak, mert van fegyverünk. Csak azért álltak meg, mert megjelentek a lőfegyverek, megálltak és káromkodva szidták a vezetőiket, akik támadást vezényeltek”.

A Lembergben toborzott rendőrök már ma délelőtt feltűntek a kijevi Majdanon, s magukkal hozták szolgálati fegyvereiket is. A belügyisekkel tartalékos tisztek és az afganisztáni háborút megjárt veteránok is érkeztek Galíciából Kijevbe.

***

Ma reggel az egészségügyi minisztérium az áldozatok számának emelkedéséről számolt be. Adataik szerint az előző három napban hetvenheten veszítették életüket Kijevben, 577 sérült fordult orvoshoz, közülük 369-en szorultak kórházi ellátásra.

A belügyminisztérium közleménye értelmében eddig a rendvédelmi szervek 16 munkatársa vesztette életét. Tájékoztatásuk szerint a belügyi szervek 130 dolgozóját szállították kórházba lőfegyver okozta sérüléssel. Február 18., az összetűzések kezdete óta 565 belügyi dolgozó szorult egészségügyi ellátásra, közülük 410 igényelt kórházi ellátást.

***

A fővárosban az előző napok harcai után végre normalizálódni látszott a helyzet: szórványos összetűzésektől eltekintve éjjel és ma napközben csend honolt az utcákon, fokozatosan újraindult a metró. A tüntetőket azonban figyelmeztették vezetőik, hogy a barikádokon túl változatlanul mesterlövészek lesnek rájuk. A Belügyminisztérium sajtószolgálata eközben arról számolt be, hogy a Majdan irányából fegyveresek egy csoportja megpróbált áttörni a Legfelsőbb Tanácshoz.

A parlamentből jelentették, hogy felfegyverzett belügyi katonák egy csoportja behatolt az épületbe, s csak az ellenzéki képviselők és a parlamenti őrség rábeszélésére távoztak végül. (Az utóbb közzétett hivatalos magyarázat szerint valójában „bemenekültek” az épületbe, miután odakint ismeretlenek tüzet nyitottak rájuk, ők viszont a tegnapi parlamenti rendelet értelmében nem használhatták fegyvereiket.) Mint látható, bár előző nap a parlament megtiltotta a lőfegyverhasználatot a fővárosban, s a rendeletet Ribak házelnök is aláírta, azt gyakorlatilag egyik fél sem tartotta be szigorúan, s a belügyi egységeket sem vonták ki Kijevből.

***

A Majdan védői mindenesetre bejelentették, hogy addig nem indítanak újabb akciókat, nem hagyják el a Majdant, amíg el nem dől, hogyan dönt követeléseik ügyében a Legfelsőbb Tanács. Volodimir Ribak házelnök a parlament mai munkájáról szólva közölte, hogy a képviselők várhatóan a 2004-es alkotmányhoz való visszatéréssel kapcsolatos kérdésekkel, illetve az amnesztiatörvénnyel foglalkoznak majd. Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Batykivscsina párt vezetője ugyanakkor azt mondta, a parlamentnek az amnesztiatörvény helyett a büntetőjogi felelősségre vonás alól mentesítő törvényt kell elfogadnia, és kiszabadítani a börtönből Julija Timosenko volt kormányfőt.

„Külön felhívnám a figyelmet azoknak a bűnözőknek a felelősségre vonására, akik a hatalmi dolgozószobákban ültek, és akik kiadták a parancsokat, hogy lőjenek az emberekre” – mutatott rá Jacenyuk.

***

Az előzetes hírek alapján mindenki arra várt, hogy a délelőtt folyamán a nemzetközi közvetítők, az ellenzék és Viktor Janukovics aláírják az éjszaka létrejött, a belpolitikai válság rendezését elősegíteni hivatott megállapodást, ehelyett közzétették az államfőnek láthatóan e megállapodás feltételeit tükröző nyilatkozatát, amellyel Viktor Janukovics tulajdonképpen elismerte a vereségét.

„Bejelentem, hogy előrehozott elnökválasztás kiírását kezdeményezem” – áll a dokumentumban, melyet a pravda.com.ua is közölt. „Ugyancsak kezdeményezem a 2004. évi Alkotmányhoz való visszatérést a jogköröknek a parlamenti köztársaság irányában való újraosztásával” – teszi hozzá Janukovics. Az államfő ezen kívül a „nemzeti bizalom kormányának” vagyis a nemzeti egységkormánynak a megalakítására szólított fel.

Időközben a parlamenti ellenzéki pártok frakciói némi vita után elfogadták a Viktor Janukoviccsal a rendezés érdekében kötendő „békemegállapodást”.

„Ez a dokumentum (a megállapodás – a szerk.) koalíciós kormány létrehozását irányozza elő. Át kell vennünk most a hatalmat. Nem tudom, mennyire vesszük át, de ezt kell tennünk. Alig tudtam rábeszélni a Szvobodát, hogy egyezzen bele ebbe a pontba, mert a kormányunknak most vége van. Értitek ti ezt???” – idézi a zn.ua Arszenyij Jacenyuknak, a Batykivscsina első emberének pártja frakciójának ülésén elhangzott szavait. Utóbb közölték, hogy a párt parlamenti képviselőinek többsége támogatta a megállapodást, s az Udar frakciója is megszavazta azt.

Ugyanakkor az utcai tüntetők több csoportja is elutasított bármiféle megállapodást az ellenzék és Viktor Janukovics között. A Demokratikus Szövetség és a Polgári Szektor Kijev főutcáján, a Krestyatikon tartott közös akciójukon az államfő azonnali távozását sürgették, amit a Majdanon gyülekező tömeg is támogatott.

A Majdan tanácsa végül mégis rábólintott az elnökkel kötendő megállapodásra, feltételül szabta azonban, hogy a létrehozandó egységkormánynak nem lehet tagja a jelenlegi belügyminiszter, Vitalij Zaharcsenko, és Viktor Psonka legfőbb ügyész sem maradhat posztján.

***

Délután az Interfax Hírügynökség meg nem erősített értesülésekre hivatkozva közölte, hogy a rendezést célzó megállapodás aláírása azért késik, mert Vlagyimir Lukin, az orosz elnök megbízottja nem hajlandó aláírni azt. Amikor azután végül mégis bejelentették, hogy Viktor Janukovics elnök és az ellenzék részéről Arszenyij Jacenyuk, (Batykivscsina), Vitalij Klicsko (Udar) és Oleg Tyahnyibok (Szvoboda) ellátták kézjegyükkel a dokumentumot, kiderült, hogy azt csak a lengyel és a német külügyminiszter, valamint a francia kormány képviselője hitelesítette, az orosz különmegbízott nem volt jelen az aláírásnál.

A megállapodás értelmében egy speciális törvénnyel, melyet 48 órán belül el kell fogadnia a parlamentnek, az ország visszatér a 2004-es alkotmányhoz azokkal a módosításokkal egyetemben, amelyeket ez ideig esetleg végrehajtanak benne. Az aláírók kifejezik szándékukat, hogy ezután tíz napon belül megalakítják a nemzeti egységkormányt.

Azonnal meg kell kezdődnie, és szeptemberre be kell fejeződnie az alkotmányreformnak, melynek célja az elnök, a kormány és a parlament hatásköreinek egyensúlyba hozása. Az elnökválaszt mindjárt az új alkotmány elfogadása után, de legkésőbb decemberben megrendezik. Ehhez új választási törvényt fogadnak el, s újraválasztják a Központi Választási Bizottság tagjait.

A zavargások idején elkövetett erőszakos cselekmények kivizsgálására a hatalom, az ellenzék és az Európai Tanács felügyelete alatt kell sort keríteni. A hatalom vállalja, hogy nem vezet be rendkívüli állapotot az országban, s az ellenzékkel együtt tartózkodni fognak az erő alkalmazásától. Végül, de nem utolsó sorban, a parlament egy harmadik amnesztiatörvényt is elfogad, mely a törvénysértések ugyanazon körére vonatkozik majd, mint a korábbi, mely február 17-én lépett életbe.