Megemlékezések nemzeti ünnepünk alkalmából

Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceum
A Felső-Tisza-vidéki Técsőn is megemlékeztek március 15-én az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról. Az ünneplők a Kossuth-szobor köré gyűlve hallgatták a szónokok beszédeit.
A Himnusz eléneklése után Ambrus Pál, a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceum igazgatója mondta el beszédét. Felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk megőrizni magyar szokásainkat, hagyományainkat, továbbadni magyar értékeinket gyermekeinknek.
Ezután Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki középszintű szervezetének elnöke szólt. Párhuzamot állított a múlt és a jelen eseményei közt. Akik a Majdanon meghaltak, azoknak a szabadságért folyt a vérük. Hasonlóan az 1848-49-es áldozatokhoz.
Nagy Petronella, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja arra buzdított, hogy ünnepeljünk méltóan őseinkhez. Tisztelettel emlékezzünk azokra a bátor fiatalokra, akik felléptek érveik mellett, akik akartak tenni a szabadságért, hisz március 15-e ma is ünnep.
Rácz István helyi római katolikus plébános arról beszélt, hogy ebben a válságos helyzetben senki és semmi nem tud segíteni, csak az imádság. Az, hogy bízzunk Istenben és abban, hogy megváltoztatja országunk vezetőinek hozzáállását, gondolkodásmódját.
László Károly helyi református lelkész hálát adott az Istennek, hogy a szórványban is él a magyarság. Hogy még mindig összegyűlhetnek a Kossuth-szobor mellett, magyarul szavalhatnak, énekelhetnek. Mert fontos, hogy a magyarság tartson össze Erdélytől Felvidékig, Kárpátaljától Délvidékig. Ugyan ez földrajzilag nem lehetséges, de szellemileg és az öntudatban igen.
A megemlékezés további része a Hollósy Simon Középiskola nagytermében folytatódott Takács Tamás tanár vezetésével: az iskola és a líceum diákjai színvonalas műsorral tették tiszteletüket a ’48-as hősök emléke előtt.
                                                                                                                                                                                             Dorgay Zsófia

Nemzeti ünnepünk alkalmából tartottak március 15-én megemlékezést Kisgejőcön
Már hagyománnyá vált, hogy a falu tanintézményei közös megemlékezést tartanak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére. Ezúttal a 2013-ban alakult tánciskola is csatlakozott a Gyöngykaláris Kórusiskola és a Kisgejőci Oktatási és Nevelési Komplexum előadásához.
A műsort a Kikelet együttes kezdte Reményik Sándor Himnusz a csúcsokon című megzenésített versével, majd Zselicki István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi alapszervezetének elnöke mondott egy rövid köszöntőt. Az megemlékezés résztvevői elénekelték nemzeti imádságunkat, a magyar himnuszt, miután újból az Ivaskovics József által megzenésített verseket énekelt a Kikelet. Az 1848. március 15-i eseményeket a középiskola diákjai elevenítették fel, s Varga Brigitta elszavalta Juhász Gyula Március idusára című költeményét. A helyi tánciskola növendékei tanáruk, Jakab István vezetésével karikázót és szatmári táncokat adtak elő. A Gyöngykaláris Kórusiskola (karnagy: Györke Marianna) hazafias dalai és a Nemzeti dal zárta a műsort. Nemzeti ünnepünk megkoronázásaképp Horváth Sándor Mert a haza nem eladó című megzenésített versét énekelték az ünnepség résztvevői.
A színvonalas koncert nem csupán a közönség számára volt változatos, érdekes, de méltó volt a 166 éve, március 15-én történtek felelevenítésére és a hőseink előtti tisztelgésre.
                                                                                                                                 Bogáthy Boglárka

Nagyszőlősön is megemlékeztek az 1848-49-es szabadságharcról és forradalomról
„1848. március 15-én felemelte szavát a nemzet, akaratukat összekovácsolta, erejüket megsokszorozta, hogy tudták, nagy dolgokra képesek, ha összefognak. Ők tetteikkel bizonyították, hogy bár egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. A nemzet összetartozásának tudata 1848 óta a leggazdagabb erkölcsi, szellemi és érzelmi erőforrásunk.” Ezen buzdító szavakkal köszöntötte Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke a meghívott vendégeket és az ünnepségre összegyűlt közönséget. A megemlékezés kezdetén a jelenlévők áhítattal énekelték el a Himnuszt. Az ünnepségen tiszteletüket tették: Tóth István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonya, Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke, Bocskai István, Nagyszőlős polgármestere, Bán Zsolt Jónás plébános, a Nagyszőlősi Római Katolikus Egyházközség, valamint Molnár Lóránt tiszteletes, a Nagyszőlősi Református Egyházközség képviseletében.
A ünnepség nyitóbeszédét Tóth István főkonzul tartotta, melyben felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök levelét, aki az ünneplő és megemlékező közönséget buzdította és köszöntötte. Fő szónokként dr. Orosz Ildikó lépett fel, aki a nagyszőlősi forradalmi eseményekről és a Perényi család, főként Perényi Zsigmond szerepéről beszélt a szabadságharc ideje alatt. Az elnök asszony beszédében az 1848-49-es események példájával arra kívánta sarkallni a hallgatóságot és a magyarságot, hogy mi se hagyjuk azt, hogy eltiporjanak bennünket, legyünk büszkék nemzetünkre és nemzetiségünkre, s merjünk magyarok lenni.
A szívmelengető és erőt nyújtó beszédeket követően a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola tanulói egy irodalmi összeállítással időutazásra hívták a közönséget: felidézték a forradalom kitörésének első eseményeit. A közönség hálás tapssal köszönte meg a gyerekek szereplését.
Az ünnepség a Szózat eléneklésével és Perényi Zsigmond mellszobrának megkoszorúzásával zárult.
A megemlékezés üzenete Széchenyi szavaival így összegezhető: „Múlton nyugszik a jelen, s azon a jövendő”.
A múlt nélkül nincs jelen. Adjuk hát tovább nemzetünk „kincseit” a felnövekvő generációnak, hogy legyen jövőnk!
                                                                                                                                          -Nso Csi-

Van feltámadás a magyarság számára is
Ökumenikus istentisztelettel ünnepelte Beregszász római katolikus és református gyülekezete március 15-ét. A református templomban megrendezett alkalmon Michels Antal plébános és Maksai Attila lelkipásztor hirdették Isten igéjét. Antal atya felhívta a figyelmet az ünnep üzenetére: merjünk ünnepelni, összefogni, együtt méltatni a forradalom és szabadságharc emlékét. Merjük megőrizni értékeinket, kultúránkat, hogy a következő generációnak átadhassuk, mit is jelent magyarnak lenni. Ismerjük fel küldetésünket ne csak családunkban, de gyülekezeteinkben, magyar közösségeinkben is.
Maksai Attila a zsidó nép szétszakítását idézte Joel próféta könyvéből: nem példátlan egy nép szétdarabolása az országok között. A magyarság helyzetét méltatlannak és szomorúnak érezhetjük, s ilyenkor, március idusán szokás forradalmi hangulatba kerülni. Sokan ugrasztanák talpra kárpátaljai magyarságunkat, de nem mindegy, hogy egyik-másik oldalra, vagy egymás mellé. Az Ige nem a kardcsörgetést kínálja megoldásul. A zsidó nép sorsát Isten fordítja jóra, mert az megtér az Úrhoz. A magyarságnak 2014-ben térdre kellene borulnia Isten előtt. Egy nép olyan mértékben Istené, amennyire a tagjai azok. Isten népét maga védi meg ellenségeitől. A megoldás a kárpátaljai magyarság számára is az, ha Istenre bízza dolgait és imádságos szívvel fog össze a megmaradásért. A feltámadásban való hit kereszténységünk alapköve. Higgyünk hát népünk feltámadásában is!
Az istentiszteleten a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség kórusa, a református gyülekezet kamarakórusa és dalárdája szolgált. Az alkalom után az istentisztelet résztvevői közösen helyezték el a tisztelet koszorúit Petőfi Sándor szobránál.

Tisztelet a bátraknak
A beregszászi Petőfi-szobornál rendezett ünnepség keretein belül méltatta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét a KMKSZ beregszászi szervezete.
Ferenczi Attila színművész előadásában a március 15-i események jelképévé vált Nemzeti dalt hallhatták az ünneplők.
Mélykuti Ferenc, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezetőkonzulja tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök köszöntését: „Magyarnak lenni egyet jelent azzal, hogy bátrak legyünk. Merjenek a kárpátaljaiak élni szavazati jogukkal az április 6-i választásokon, hogy így történelmet írjunk, s a Magyar Országgyűlés hivatalosan is nemzeti parlament lehessen. Tisztelet jár a bátraknak”.
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese a márciusi ifjakra emlékezett, akik változást szerettek volna, s ezért készek voltak áldozatot hozni: „Ukrajnában ma elérkezett a változás ideje. A kárpátaljai magyarság érdeke, hogy demokratikus jogállam jöjjön létre, hogy Ukrajna európai, demokratikus irányba mozduljon, hogy az állampolgárok jogait felekezeti, nemzeti hovatartozásuktól és szociális csoportjuktól függetlenül tiszteletben tartsák. A most következő napok nem lesznek könnyűek, nem jön el a Kánaán, de a remény megmarad”.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a márciusi 12 pont aktualitására hívta fel a figyelmet. A ’48-49-es események mozgatórugója a béke, egyetértés, és szabadság utáni vágy volt. Ezek azok, amelyekre ma is szükség van. A kárpátaljai magyarság békéje függ az ukrajnai békétől. Magyarország azt szeretné, ha Ukrajna demokratikus állammá válna. Répás Zsuzsanna arról biztosította a jelenlévőket, hogy Magyarország felelősséget vállal, s az elsődleges szempont a kárpátaljai magyarság biztonsága. Azt szeretnék, ha a kisebbség jogait garantálnák, a nyelvtörvény szavatolná a magyar nyelv szabad használatára vonatkozó jogokat Kárpátalján. Az egyetértésről a 2013-as dunai árvíz idején bizonyságot tettek a kárpátaljaiak. A nemzeti érdek mindenek fölött áll!
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Ljubka Katalin, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának osztályvezetője, Bayer Mihály, Magyarország kijevi nagykövete, Nagy Ignác Magyarország Beregszászi Konzulátusának képviseletében, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. RF KMF elnöke, Bárdos István, a Beregszászi 4. sz. Bendász István Cserkészcsapat tiszteletbeli elnöke, Babják Zoltán, Beregszász polgármestere, Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház főgondnoka, Michels Antal, a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség plébánosa, Egressy Miklós a görögkatolikus egyház képviseletében, valamint Taracközi Ferenc, a Beregszászi Református Egyházközség vezető lelkipásztora.
A tisztelet koszorúinak elhelyezését Peres Dóra éneke kísérte.
                                                                                                                                   Kiss Julianna

Megemlékezés a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán

Nemzeti ünnepünk alkalmából Beregszászban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében is megemlékezést tartottak az intézmény Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének szervezésében.

A rendezvényen Bocskor Andrea történész, a főiskola Lehoczky Tivadar Intézetének vezetője köszöntötte a jelenlévőket. Nemzeti imádságunk és a főiskola himnuszának közös eléneklése után Bozsik Béla, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja mondott köszöntő beszédet. A konzul a magyar függetlenségi harcokat aktualizálva hívta fel a figyelmet arra az örömteli tényre, hogy a magyarság számára az együvé tartozás napjainkra már közjogilag is kifejeződhet az egyszerűsített honosítás és a szavazáson való részvétel megadásával.
Ezt követően Csatáry György történész, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék vezetője tartott előadást az 1848-1849-es szabadságharcról. Mint mondta, a történetírás során számos pontatlanság és téveszme alakult ki az eseményekről, melyeket előadásában is igyekezett helyesbíteni. Szólt többek között Kossuth és Széchényi egyéni álláspontjáról, a kettejük között feszülő vita okairól, s a katonaság akkori helyzetéről. Előadásában boncolgatta a Görgey Artúr árulása és a szabadságharc törvényessége körüli különböző álláspontokat is. Majd Gál Natália és Kacsur András, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművészei adtak elő verses-zenés összeállítást Császár István és Dracskó Béla közreműködésével. A magyar irodalomból ismert sorok, s a haza szeretetére buzdító dallamok e napon talán még inkább a magyarság összetartozására, szülőföldünk szeretetére szólítottak fel minket. Az ünnepség a Szózat eléneklésével zárult.
Ezt követően a jelenlévők elhelyezték a tisztelet koszorúit a főiskola falán található Kossuth-emléktábla, a beregszászi színház oldalát díszítő Petőfi-emléktábla és Petőfi Sándor szobra előtt, illetve a beregszászi temetőben nyugvó honvédek sírjainál.

Kárpátalja.ma