A NATO felfüggeszti a gyakorlati együttműködést Oroszországgal

A NATO felfüggeszt minden gyakorlati polgári és katonai együttműködést Oroszországgal – döntöttek kedden Brüsszelben az észak-atlanti szövetség tagállamainak külügyminiszterei.

A tanácskozásról kiadott nyilatkozat a döntés indokaként a Krím félsziget Oroszország által történt bekebelezésére hivatkozott. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elítélte Oroszország jogellenes ukrajnai katonai beavatkozását, azt, hogy orosz részről megsértették Ukrajna szuverenitását, területi épségét.

A külügyminiszterek értékelése szerint Oroszország magatartása súlyosan ártott annak a bizalomnak, amelyre az elmúlt két évtizedben a NATO-orosz partnerség épült.

„Nem ismerjük el Oroszország illegális és illegitim törekvését a Krím annektálására” – fogalmaztak a miniszterek. Egyúttal támogatásukról biztosították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő misszióját.

A NATO a gyakorlati együttműködés megszakítása mellett a politikai párbeszédet továbbra is hajlandó fenntartani Moszkvával „nagyköveti szinten vagy afölött”, mindenekelőtt az ukrajnai válsággal kapcsolatos véleménycsere folyamatossága érdekében. A NATO-országok külügyminiszterei következő, júniusi tanácskozásukon tekintik át újra az Oroszországgal való viszonyt.

A külügyminiszterek nyilatkozata kitért arra, hogy a NATO a szolidaritáson alapul, és a tagországok biztonságát oszthatatlannak tekintik. A jelenlegi helyzetben – olvasható a dokumentumban – a szervezet már tett is olyan lépéseket, amelyek egyfelől demonstrálják ezt a szolidaritást, másfelől erősítik a szövetség azon képességét, hogy gyorsan választ tudjon adni bármilyen biztonsági kihívásra.

A külügyminiszterek a „megfelelő erősítések” folytatását, a NATO „kohéziójának látható biztosítását”, az agressziós fenyegetéssel szembeni „elrettentés és kollektív védelem melletti elkötelezettséget” ígérték.

A nyilatkozat szó szerint megismételte Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárnak a tanácskozás kezdete előtt tett azon kijelentését, hogy az euroatlanti biztonság szempontjából kulcsfontosságú egy olyan, „független, szuverén és stabil Ukrajna, amely szilárdan elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok, a kisebbségek és a jogállamiság tisztelete mellett”.

A NATO-országok előirányozták, hogy erősítik együttműködésüket Ukrajnával. A külügyminiszterek találkoztak az ukrán diplomácia vezetőjével, és megállapodtak vele abban, hogy a szövetség képzési és egyéb programokkal segíti az ukrán védelmi reformot.

A NATO-miniszterek megállapodtak olyan intézkedéscsomagban is – közölték a nyilatkozatban -, amely azt célozza, hogy elmélyítsék más kelet-európai NATO-partnerekkel az együttműködést, velük konzultálva, a meglévő kétoldalú programok alapján.

A NATO-országok külügyminiszterei külön nyilatkozatban emlékeztek meg arról, hogy Csehország, Lengyelország és Magyarország 15 évvel, a három balti állam, továbbá Bulgária, Románia, Szlovákia és Szlovénia 10 évvel, Albánia és Horvátország pedig 5 évvel ezelőtt vált a szövetség tagjává. A nyilatkozat szerint a NATO „nyitott ajtó” politikája a szövetség egyik nagy sikerének számít, és az ajtó e politikával összhangban „a jövőben is nyitva áll új tagok számára”. A dokumentum azonban nem taglalja ennél részletesebben az esetleges további NATO-bővítési lehetőségeket.