Nagyhetek

Márta ekkor így szólt Jézushoz: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.

De most is tudom, hogy amit csak kérsz az Istentől, megadja neked az Isten.” Jézus ezt mondta neki: „Feltámad a testvéred!” Márta így válaszolt: „Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon.” Jézus ekkor ezt mondta neki: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?” Márta így felelt: „Igen, Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, akinek el kell jönnie a világba.”

 

Jézus ekkor ezt mondta neki: „Én vagyok a feltámadás és az élet.” (Jn 11,25)

Mióta fiam, Steve, 2006-ban meghalt, kicsit más szemmel tekintek a húsvétra. A halála utáni első nagyhét bár nagyon nehéz volt, egy kis átgondolás után új értelmet nyert számomra. Amint erre a böjti időszakra gondoltam, egy ünnepnappal – virágvasárnappal kezdtem foglalkozni. A világ tetején vagyunk, győzedelmesek és tele örömmel.

Életünk gyakran a nagyheti mintát követi. Keresztül kell, hogy menjünk próbatételeken, az imádság és felkészülés napjain, az árulás és lábmosás csütörtökjein, a halál péntekjein és a szombatokon, amikor úgy tűnik, hogy Isten hallgat. Azt gondoljuk, hogy a vasárnapok soha nem érkeznek el, de mégis eljönnek. Hála Istennek! Van új élet – a feltámadás ereje, hogy tápláljon bennünket!

Tanulom, és fontosnak tartom ezt a folyamatot. Az életben lesz még ünneplés, lesz még idő a buzgó imádságra, lesznek még próbák, lesz még szenvedés, szívfájdalom, árulás, halál, de lesz még vasárnap is, amikor Krisztus halál feletti győzelme új életre vezet tovább minket.

Imádság: Drága Atyánk, köszönjük, hogy a te jelenlétedbe vezetsz minket Fiad, Jézus Krisztus által. „Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is… Ámen.” (Mt 6,9-13)

Bármely hét lehet nagyhét.

IMÁDKOZZUNK A GYÁSZOLÓKÉRT!