Az új szlovák elnök nyilatkozata nagy előrelépést jelent a magyar-szlovák viszonyban

Az újonnan megválasztott szlovák államfő nyilatkozata, amelyben kegyelmet ígért Zsák Malina Hedvignek, nagy előrelépést jelent a magyar-szlovák viszonyban – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján szombaton Budapesten.

A Magyarság Házában rendezett emlékműsoron az államtitkár kiemelte: Andrej Kiska szavaival Szlovákia „fényéveket lépett előre abba az irányba, hogy politikai berendezkedése ne csak a szlovák többség, hanem a szlovákiai magyarság számára is tényleges demokrácia legyen”. Ezzel a nyilatkozattal a magyar-szlovák viszonyban is nagy lépés történt „a történelmi megbékélés irányába” – mondta.

Németh Zsolt hangsúlyozta: a magyarok rokon népként tekintenek a szlovákokra, mélységesen tisztelik őket. „Közös a múltunk, és közösnek kell lennie a jövőnek is a Kárpát-medencében” – tette hozzá.

Azt mondta, Zsák Malina Hedvig sorsában benne van az egész szlovákiai magyarság sorsa, ő „korunk kitelepítettje”, akit nemzeti hovatartozása miatt űztek el a szülőföldjéről, és már Magyarország az igazi hazája.

Andrej Kiska nyilatkozata azonban azt mutatja, hogy van esélye a józanságnak a magyar-szlovák kapcsolatokban – mutatott rá. Véleménye szerint ez nemcsak Zsák Malina Hedvignek fontos üzenet, hanem mások mellett a magyar nyelven oktató szlovákiai tanároknak, a magyar szülőknek, a vegyes lakosságú települések hivatalaiba belépő magyaroknak és a szlovákoknak is, hogy „Szlovákia nem lesz rosszabb ország attól, ha magyarul is szabad ott beszélni”.

Az államtitkár szerint az emléknapon nem a múltról, hanem a jövőről van szó. „Nem az a kérdés, hogy mi volt, hiszen azt már nem lehet meg nem történtté tenni, hanem az, hogy mi van, és főként mi lesz” – fogalmazott. Úgy látja, közeledik az idő, amikor megkezdődhet az a folyamat, amelyben a magyar és a szlovák közgondolkodás közelebb kerülhet egymáshoz például a szabadság fogalmának tisztázásában, a magyarok és a szlovákok szabadsága nem zárja ki egymást.

Németh Zsolt kitért arra is, hogy április 6-án „példátlanul erős másodszori választói felhatalmazást nyert a nemzet ügyei és a határon túli magyarok ügyei iránt elkötelezett kormányzás”. Megerősítést nyert az a politika, amely „sosem mondott le a Benes-dekrétumok által a magyar és a szlovák nép kapcsolatain ütött seb begyógyításáról, az igazság kimondásáról és az új korszak elkezdéséről a két nép történetében” – mondta. Hozzátette: az elmúlt években „jelentős klímaváltozás” következett be az államközi kapcsokban, különösen az első Fico-kormány idejéhez képest.

Zsák Malina Hedvig ellen hamis tanúzás vádjával a szlovák főügyészség a múlt héten emelt vádat az illetékes nyitrai járásbíróságon. A fiatal nő ellen – akit vallomása szerint 2006-ban Nyitrán még diáklányként azért vertek meg, mert magyarul beszélt az utcán – 2007-ben indított eljárást a szlovák főügyészség. A rendőrség ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy az eset nem történt meg, vagy legalábbis nem úgy, ahogy a nő vallotta.

A vádemelés ellen több felvidéki magyar szervezet és a Szlovákiai Helsinki Bizottság is tiltakozott, alaptalannak nevezve a nő ellen felhozott vádat. A Külügyminisztérium megdöbbenését fejezte ki a vádemelés miatt, és bejelentette: Magyarország a konzuli védelmet fog biztosítani Zsák Malina Hedvignek az ellene folyó eljárás további szakaszaiban.

Zsák Malina Hedvig tavaly decemberben felvette magyar állampolgárságot.

Február elején Zsák Malina Hedvig családjával együtt Szlovákiából Győrbe költözött, miután az ellene folytatott eljárás során többször is elmeorvosi vizsgálatra rendelte be az ügyészség, arra hivatkozva, hogy ki akarja deríteni, milyen elmeállapotban volt az őt ért támadás, illetve az azt követő kihallgatások idején.

Andrej Kiska újonnan megválasztott szlovák államfő csütörtökön úgy nyilatkozott, ha elítélik Zsák Malina Hedviget hamis tanúzás miatt, kegyelmet ad neki.

Halzl József, a megemlékezést szervező Rákóczi Szövetség elnöke beszédében kiemelte: a kitelepítés szörnyűségét el kell mondani a fiataloknak, meg kell tenni mindent, hogy a történtek ne ismétlődhessenek meg, és azok a magyarok, akik a Felvidéken maradtak, félelem nélkül élhessenek.

Langerné Victor Katalin, a Magyarság Házának igazgatója is arról beszélt, hogy meg kell szólítani fiatalokat, mert nélkülük nem lehet továbbörökíteni a nemzet emlékeit.

Az eseményen oklevelet adtak annak a 48 felvidéki település önkormányzati képviselőinek, ahol március 15-én a szlovákiai elnökválasztáson a magyar jelöltre, Bárdos Gyulára leadott voksok aránya meghaladta a település magyar nemzetiségű lakosainak arányát.

A rendezvényen a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból elüldözött, Magyarországra telepített több mint százezer magyarra emlékeztek. A magyar Országgyűlés 2012. december 4-én ellenszavazat nélkül fogadta el, hogy április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja legyen.

A Rákóczi Szövetség az emléknap alkalmából irodalmi és történelmi pályázatot hirdetett Kárpát-medencei középiskolásoknak és egyetemistáknak, a pályázat eredményhirdetését a megemlékezés előtt tartották.