Újra szabad a tánc!

1972 tavaszán indult hódító körútjára Budapesten a táncházmozgalom, amelynek hatására lelkes fiatal népzenészek, néptáncosok kezdtek gyűjtésbe és néptáncoktatásba, s a mozgalom olyan népszerűvé vált, hogy akkor az ifjak egyik fő szórakozási formájává, később pedig hungarikummá vált.

Ennek mintájára, ösztönzésére indította el Kárpátalján is a táncházmozgalmat a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület ez év januárjában. Azóta a Nagyszőlősi, Beregszászi, Munkácsi és Ungvári járás több magyarlakta településén örvendeztette meg egy-egy népzenei együttes és táncospár a magyar népzene és néptánc bemutatásával és tanításával a falvak lakóit. 

A táncházak hamar népszerűvé váltak, sikerüket csak az ukrajnai helyzet tudta némiképp „megfékezni” egy időre. Nagyböjt ideje alatt sem került sor ilyen alkalmakra. A húsvétra való készületi idő után a múlt hét folyamán azonban ismét elindult, vagy inkább folytatódott a mozgalom.

A KMKSZ helyi alapszervezetei segítségével május 3-án egy ungvári, május 4-én pedig egy nagyszőlősi járási településen került sor táncházra.

Korláthelmecen a helyi kultúrházban gyűltek össze a falu magyarjai egy kis mulatságra. A táncház kezdetén Gortvay Gizella, a KMKSZ Korláthelmeci Alapszervezetének elnöke köszöntötte az érdeklődőket, a rendezvényen közreműködő Hímes Együttest, s – a közelgő ünnepre való tekintettel – az édesanyákat. Majd színpadra lépett a Torma Gergely harmonikás, Ignácz Krisztián nagybőgős és Bíró Anikó prímás alkotta Hímes együttes. A zenészek a magyar népzene legjavából adtak ízelítőt az érdeklődőknek, majd a kultúrház helyisége tánctérré változott. A táncházat a kisdobronyi Torma István tánctanár és párja, Szanyi Ágnes vezették. Ebbe kortól függetlenül mindenki igyekezett bekapcsolódni, s másnap anyák napja lévén, az együttes a résztvevők jókívánságait is „dalban mondta el.”

A táncházból minden érdeklődő maradandó élményekkel távozhatott, s tekintve, hogy a településen sem magyar óvoda, sem magyar iskola nem működik, örvendetes, hogy a falu lakói „élőben” találkozhattak a magyar folklór nyújtotta szépséggel és örömmel. Gortvay Gizella elmondta: reményei szerint az első korláthelmeci táncház nem jelentette egyben az utolsót is.

Másnap, május 4-én az ugocsai (nagyszőlősi járási) Batáron is porzott a táncparkett a helyiek lába alatt. A zenéről, táncról, s egyben a jó hangulatról a tiszapéterfalvai Kokas Banda tagjai gondoskodtak, akiknek előadásában különböző magyar tájegységek dallamai, táncai elevenedtek meg többek között magyarbődi dallamok, viski tánc, kalotaszegi hajnali, legényes és csárdás is. Kokas Károly, a banda vezetője a táncházat követően elmondta: a táncházmozgalom s egyben a táncházak célja az, hogy aki szereti a magyar népzenét, magyar néptáncot, az a szereteten túl művelje is, hisz a magyar folklór e részei olyan sokszínűek, hogy az ezeket kedvelők nem is tudhatnak betelni velük. „Ha csak pár ember fog kedvet kapni, akkor már megérte az, amit évek óta a bandával művelünk. Hasznosnak tartom ezeket az alkalmakat. Úgy látom, az embereknek is tetszik, s ez a legfontosabb, hiszen erőszakkal nem lehet táncházat csinálni.”

A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület továbbra is várja azok jelentkezését, akiknek lenne igényük egy, a településükön megrendezendő táncházra.