Klímaszabályozás
Míg télen mindent elkövettünk annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló kevés fényt a legjobban kihasználjuk, addig május végétől a jobb minőség érdekében a tűző napsütéstől kell a növényeinket védeni.
Az erős napsütéstől gyakran jelentkezik a paradicsomon, az uborkán és az érzékenyebb paprikafajtákon napégés, amit úgy lehet biztosan megkülönböztetni más perzseléses tünetektől, hogy a világos színű felületi szövetelhalás mindig a nap felőli oldalon alakul ki a paradicsomon és az uborkán a termés kocsány felőli részén.
A levelek is károsodhatnak a tűző napsütésben, az erős fényből adódó fokozott felmelegedés a virágok és a termések elrúgását is okozhatja. A karfiol rózsája megbarnul-meglilul a naptól és a nyáron ültetett palánták is megperzselődnek, ha nem gondoskodunk a védelmükről. Az egyre igényesebb piac feltételeinek úgy tudunk eleget tenni, ha a hajtatott paradicsomot és paprikát óvjuk az erős naptól, ellenkező esetben a termések nem fognak megfelelően színeződni, nem lesznek fényesek, amit pedig ma a piac elvár.
Az említett gondok árnyékolással megoldhatók, az erős fény okozta minőségi hibák kiküszöbölhetők. Több megoldás is kínálkozik erre, amelyeket hatásfokuk, kivitelezhetőségük és költségük alapján kell értékelnünk.
Jól beváltak a könnyen mozgatható, hosszú élettartamú raschel hálók. Támrendszeres szabadföldi uborkánál és paradicsomnál nagy előnye a hálónak, hogy a jégveréssel szemben is jelentős védelmet nyújt. Megjegyzem, a paprika hajtatásánál a piros vagy sárga színű háló termésfokozó hatással bír.
Gyorsan felhordhatók a fóliára és tetszés szerint változtathatók a különféle festékek, meszes oldatok. Jól bevált receptúra: 3 kg oltott mész + 3 l fölözött tej + víz szükség szerint egy 14 literes permetezőtartályba. Ezt a mennyiséget a legnagyobb lyukú permetezőcsúccsal hordjuk fel a fóliaház palástjára, 200 m2 alapterületre számítva egy permetezőtartály tartalmát. A fent említett tejmennyiség helyett 0,5 kg tejport is használhatunk.
Sokan vannak a hajtató kertészek között, akik a klímaszabályozás alatt csupán a hőmérséklet változtatását értik, a levegő-páratartalom szabályozásának nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget. Ennek aztán olyan következményei vannak a termesztési gyakorlatban, mint a rossz terméskötődés, felszaporodnak a gombás és baktériumos betegségek, fénytelen, opálos lesz a termés, megrepedezhet a termés felülete, esetleg barna, nekrotikus foltok jelennek meg a levélen és a termésen.
A fóliaházakban a jelentős hőmérsékleti különbségekből adódóan a páratartalom is jelentős mértékben ingadozik, sokkal nagyobb mértékben, mint amennyi a növények számára kedvező. Ezért a termésmennyiség és a minőség miatt is fontos lenne a szélsőséges értékek megszüntetése, elkerülése és a növény igényeihez igazított páratartalom szabályozása.
Míg a korai és az őszi hajtatásban a nagyon magas páratartalom okoz gondot, aminek következtében rossz a kötődés, gyakoriak a fertőző gombás és baktériumos betegségek, lassú a tápanyagfelvétel, addig nyáron az ellenkezőjével, tehát a száraz levegő káros következményeivel találkozhatunk. Kora tavasszal nagyon nehéz a páratartalmat csökkenteni, mert a borús, párás napokon a szabadban is közel 100%-os a levegő nedvességtartalma, legfeljebb drágán, szellőztetéssel egybekötött fűtéssel lehetséges mérsékelni. Nyáron viszont a száraz levegőtől szenvednek a hajtatott növényeink.
Igaz, az alacsony páratartalom nem kedvez a betegségek felszaporodásának, de a növények számára is nehezen elviselhető a száraz levegő. A nyári kánikulában gyakran tapasztalható 40-50% körüli légnedvesség hatására leáll az asszimiláció, mert a növény – védekezve az erős párologtatás és a kiszáradás ellen – bezárja légzőnyílásait, nem tud párologtatni, így vizet sem vesz fel és víz hiányában tápanyagok sem kerülnek a szervezetébe. Ugyanaz a jelenség játszódik le, mint télen, a magas páratartalom hatására. Vagyis a legnagyobb melegben, intenzív napsütés mellett, amikor azt gondolnánk, hogy a legjobban növekszik a növény, leáll az asszimiláció. Ez a jelenség a páraigényesebb uborkánál hamarabb, a szárazságot jobban tűrő paradicsomnál később következik be.
A rossz kötődést is okozhatja a száraz levegő. A bibe felülete a párahiány következtében száraz, s a pollen nem képes megtapadni rajta.