Mikor és hogyan módosítható a szabadság időpontja?

„Munkahelyünk egyik jellegzetessége, hogy hol nagyon sok munka szakad a nyakunkba egyszerre, hol meg csak tengünk-lengünk az üzemben. A vezetők persze igyekeznek akkor szabadságra küldeni a dolgozókat, amikor éppen nincs munka, bár ez nekünk nem mindig felel meg. Viszont bármikor visszarendelhetik szabadságról az embert, ha egy megrendelés éppen azt kívánja meg, és természetesnek veszik, hogy mindent odahagyva visszarohanjunk dolgozni. Ugyanakkor, ha mi kérjük, hogy valamilyen okból más időpontban szeretnénk szabadságra menni, nem tanúsítanak megértést. Kérem, magyarázza el: ki és miként dönthet a szabadság átütemezéséről vagy megszakításáról?”

– A jogszabályok értelmében a munkavállalók általában azzal a feltétellel módosíthatják szabadságuk megkezdésének időpontját, hogy megszerzik ehhez a munkaadó beleegyezését. Azonban a munkaadó nem utasíthatja el a munkavállaló ez irányú kérését, amennyiben nem tájékoztatta írásban őt szabadsága megkezdéséről két héttel a munkahelyi szabadságolások menetrendjében feltüntetett időpont előtt, valamint legkésőbb három nappal a szabadság megkezdése előtt nem folyósította számára a szabadságpénzt.

A szabadságot kötelezően más időpontra teszik át az alábbi esetekben, melyeket Ukrajna törvénye a szabadságokról 11. paragrafusának 2. része rögzít:

– a munkavállaló betegsége esetén, amennyiben a betegséget a megállapított rend szerint igazolják;

– amennyiben a munkavállaló állami vagy társadalmi kötelezettségeinek tesz eleget (azaz, ha a jogszabályok értelmében a munkavállaló erre az időre felmentést kap munkahelyi kötelezettségeinek teljesítése alól fizetése megőrzésével, mint például a katonakötelesek gyakorlataikor, mozgósításkor vagy választásokkor);

– amennyiben időszerűvé válik a terhességi és szülési szabadság;

– ha az éves rendes szabadság egybeesne a tanulmányi szabadsággal.

A szabadság átütemezése esetén az új időpontról a feleknek (a munkaadónak és a munkavállalónak) kell megállapodniuk. Leggyakrabban az átütemezést ennek a megállapodásnak az alapján a munkavállaló írásban kérvényezi, a munkaadó pedig vállalati parancsban rendeli el a szabadságolási menetrend módosítását.

Kivételesen a munkáltató is átütemezheti a munkavállaló szabadságát. Erre akkor van lehetőség, ha a munkavállaló szabadságolásának előzetesen megállapított időpontja kedvezőtlenül hatna a vállalat munkájának menetére. A munkavállalónak azonban ilyenkor is bele kell egyeznie az átütemezésbe, amihez meg kell írnia az ennek megfelelő tartalmú kérvényt. Amennyiben az adott munkahelyen működik szakszervezet, annak a beleegyezésére is szükség van. Ilyenkor azonban a munkavállalónak járó rendes éves szabadságnak – amelynek minimálisan 24 napot kell kitennie – legalább egy részét még abban a munkaévben köteles kiadni a munkaadó. A szabadság új időpontjáról ilyenkor is a munkavállalónak és a munkaadónak (vagy megbízottjának) kell megállapodnia.

Ha a szabadság átütemezését szükségessé tevő körülmények a szabadság idején álltak elő, a fel nem használt szabadnapokat azután adják meg, hogy elhárultak a megszakítást szükségessé tevő okok, de a felek egy más időpontról is megállapodhatnak. Ilyenkor a szabadság egyik részének (a felhasználtnak vagy a fel nem használtnak) legalább 14 napot kell kitennie.

Ugyanakkor a munkaadónak tilos nem megadni a szabadság teljes időtartamát

– két egymást követő évben;

– egy éven belül a 18 évesnél fiatalabb munkavállalóknak és azoknak, akik a káros, nehéz vagy különleges munkakörülmények miatt pótlólagos szabadságra jogosultak.

A munkaadó kizárólag annak beleegyezésével hívhatja vissza dolgozni a szabadságon lévő munkavállalót, s csak olyankor, ha természeti katasztrófát, ipari balesetet, szerencsétlenséget kell megelőzni, esetleg ezek következményeit kell haladéktalanul felszámolni, vagy a munka leállását, a cég vagyonának károsodását szükséges megelőzni a vállalatnál. Ilyen esetekben a ledolgozott napokért járó bér kiszámításakor stornózzák a fel nem használt szabadnapokért járó szabadságpénzt. Amikor azután a munkavállaló felhasználja szabadsága fennmaradó részét, ismét szabadságpénzt számolnak fel neki a szabadnapok számából kiindulva.

Egyébként a munkavállalónak is jogában áll megszakítva szabadságát ismét munkába állni. Ezt azonban csak a munkaadó engedélyével teheti meg, s csak azzal a feltétellel, hogy szabadságából legalább 14 napot egy részletben már felhasznált, vagy abból még legalább 14 nap hátra van.