Nagy és kis ajándék

Amikor Jézus leült a templomi persellyel szemben, nézte, hogyan dobja a pénzt a sokaság a perselybe.

Sok gazdag sokat dobott bele, egy szegény özvegyasszony pedig odamenve beledobott két fillért, azaz egy krajcárt. Jézus odahívta tanítványait, és ezt mondta nekik: „Bizony, mondom néktek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe. Mert mindannyian fölöslegükből dobtak, ő azonban szegénységéből mindazt beledobta, amije csak volt, az egész vagyonát.”

 

Mert mindannyian fölöslegükből dobtak, ő azonban szegénységéből mindazt beledobta, amije csak volt, az egész vagyonát. (Mk 12,44)

A szezon utolsó zöldborsó szemeit szedegettem. Felnyurgultak a szárak, mindegyiken 3-4 egyenként 9 szemű borsóhüvely termett. Ahogy haladtam a soron, találtam egy, a többi növénytől elnyomott, megtörpült tövet. Egyetlen hüvelyben öt szem bújt meg. Leszedtem, s közben azt gondoltam: Nem sok, de megtette, amit tudott, mindenét ideadta!

Néha azt gondoljuk, hogy amit másnak kell odaadnia, az nem túl sok. De nem arra hívattunk, hogy a mások adományát megítéljük. Isten arra hívott el, hogy mindent odaadjunk, annyit, amennyiről úgy érezzük, oda kell adnunk, mindegy milyen sok ez, vagy éppen milyen csekély. És arra is hívattunk, hogy hálát adjunk azokért, akik adakoznak, akár sokat, akár keveset adnak.

Imádság: Urunk, taníts hálásnak lennünk a kis – és nagy ajándékokért és az ajándékozóért, mindegy, sokat vagy keveset ad. „Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól… Ámen”. (Mt 6,9-13)

Ma Isten hívására válaszolok, hogy adjak, amit csak tudok.

John Peebles (Virginia, USA)