Újra szól a tárogató

Február 11-én Salánkon nagyszabású, egész napos emlékünnepség keretében méltatták II. Rákóczi Ferenc utolsó országgyűlésének 300. évfordulóját. Az ominózus tanácskozásra 1711 februárjában került sor az akkor még mezővárosi ranggal bíró ugocsai településen, ahol ma is elevenen őrzik a Nagyságos Fejedelem és hű társa, Mikes Kelemen emlékét. A hagyományteremtő szándékkal megrendezett ünnepséget a salánki polgármesteri hivatal (Alyohin Viktor polgármester) karöltve szervezte meg a KMKSZ salánki alapszervezetével, a Rákóczi Szövetség helyi szervezetével, a református és görög katolikus egyházzal. Az előkészületekben derekasan kivette a részét a település minden lakosa a helyi képviselőtestülettől a hagyományőrzőkig, az iskolásoktól a nyugdíjasokig.

A rendezvénysorozat a település református templomában vette kezdetét, ahol ünnepi istentiszteletre került sor a zsúfolásig megtelt padsorok és karzatok előtt. A KRISZ (Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet) énekkara fellépését követően dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke tartotta meg szentbeszédét.

A templomból kiözönlő sokaság ezután – a korhű viseletet és fegyverzetet magukra öltő tarpai és salánki hagyományőrzők, a Nagyságos Fejedelem vezetésével, Rákóczi zászlai alatt, Nagy Csaba magyarországi tárogatóművész muzsikája mellett – a Rákóczi-emlékparkhoz vonult, ahol köszöntötték az ünnepség vendégeit: többek között a rendezvény fővédnökét, Tóth Istvánt, a Magyar Köztársaság beregszászi főkonzulját, a Magyar Köztársaság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága képviseletében megjelenő Ljubka Katalint, Szalipszky Endre ungvári magyar konzult, Gyurin Miklós beregszászi magyar konzult, Kovács Sándort, a Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Közgyűlés alelnökét, dr. Bölcskei Gusztávot, Hidvégi Üstös Pált, „a Tisza nagykövetét”, Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, Brenzovics László és Milován Sándor megyei tanácsi képviselőket, dr. Soós Kálmánt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát, Bendász Dánielt, a Beregszászi Görög Katolikus Egyházmegye esperesét, Zán Fábián Sándort, a Kárpátaljai Református Egyház püspökét, Rezes Károlyt, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökét, Borisz Kerecsant, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökhelyettesét, Zubánics Lászlót, az UMDSZ ügyvezető elnökét, valamint a magyarországi Napkor és Tarpa, illetve az oroszországi Belgorod küldöttségét.

Ezt követően Tóth István főkonzul lépett a hallgatóság elé, kifejtve: a salánkiak méltán lehetnek büszkék arra, hogy településük adott otthont a magyar nemzeti históriába bevonuló utolsó kuruc országgyűlésnek, a róla való megemlékezéssel pedig újból hitet teszünk nemzetünk együvé tartozása mellett. A felszólalás után Kelemen Viktória, a Rákóczi-főiskola hallgatója, valamint Barta Júlia és Kész Réka, a helybeli középiskola két diákja a kuruc kort idézte meg zenés-verses összeállításukkal, az ünnepség résztvevői pedig megkoszorúzták az emlékparkban álló Rákóczi-szobrot.

Az időjárás miatt az egykori tanácskozásnak helyet adő Barkóczi-kastély (közismertebb nevén Rákóczi-pince) helyett a Salánki Mikes Kelemen Középiskola udvarán folytatódó megemlékezés során előbb az Esze Tamás (azaz Kelemen Béla) vezette tarpai hagyományőrzők meséltek a szabadságharc kezdetét jelentő 1703. évi zászlóbontásról. Ezután Kész Barnabás történelemtanár, a KMPSZ Nagyszőlősi Regionális Szervezetének és a Rákóczi Szövetség salánki helyi szervezetének elnöke vázolta fel röviden a szabadságharc további eseményeit, majd a salánki hagyományőrzők (zömmel a Salánki Íjászkör tagjai) – dacolva a feltámadó hóviharral – dramatizált formában előadták a salánki országgyűlés történetét. Az előadást követően üdvözölte a megjelenteket Rezes Károly, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal vezetője, valamint Alyohin Viktor, salánki polgármester, kihangsúlyozva az emlékünnepség hagyományteremtő jellegét. A műsor hivatalos részét követően felléptek a járás magyar és ukrán műkedvelő együttesei.

Délután ünnepi szent liturgiára került sor a görög katolikus templomban, melyen Kocsis Fülöp nyíregyházi görög katolikus püspök tartott prédikációt. Ezzel párhuzamosan a református templomban is folytatódtak a programok: a KRISZ együttesének koncertjét követően Nagy Csaba zenés történelmi előadását hallgathatták meg az érdeklődők.

Az ünnepségsorozatot a református templomban megtartott emlékkonferencia zárta. A Credo együttes fellépését és Zán Fábián Sándor megnyitó szavait követően elsőként Hubai Imre, a magyarországi Üllőparti Gazdaszövetkezet elnöke szólt az egybegyűltekhez. Ezután dr. Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, a konferencia szervezője és moderátora átadta a szót dr. Misák Mariannának, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanárának, aki „Rákóczi vallásossága és egyházpolitikája” címmel tartott előadást. Majd dr. Kiss Endre József, a Sárospataki II. Rákóczi Ferenc Könyvtár munkatársa tartotta meg felszólalását „Hitében és erkölcsiségében is nagyságos vezérlő fejedelem” címmel. A kárpátaljai előadők közül elsőnek Bendász Dániel görög katolikus esperes a nagyságos fejedelem és a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség kapcsolatáról értekezett. Őt dr. Csatáry György történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára követte, aki előadást tartott Ugocsa vármegyének és Salánk mezővárosnak a szabadságharcban játszott szerepéről. dr. Vári Fábián László költő, főiskolai tanár „Rákóczi alakja a magyar irodalomban” címmel osztotta meg gondolatait a hallgatósággal, Kész Margit pedig arról értekezett, miként is él Rákóczi személye a szájhagyományban, elsősorban a mondavilágban. Végezetül pedig Balogh Attila, helyi református lelkész bemutatta elődje, Horkay Lajos lelkipásztor által Salánk község és a helybeli református gyülekezet múltjáról „Beszélő kövek” címmel 1936-ban írt könyv most kinyomtatott és Székely Marianna által kibővített második kiadását, mely a KMKSZ salánki alapszervezete segítségével látta meg a napvilágot.

A gazdag programot, akárcsak az ominózus országgyűlés 200. évfordulóján rendezett emlékünnepségét, a református egyház által szervezett ünnepi vacsora zárta.

Kész Margit, Kész Barnabás