Az epekövesség

Néhány felmenőm epekövességben szenvedett. Érdekel, fennállhat-e a veszély, hogy nálam is kialakul ez a kór, milyen okok idézhetik elő, milyen tünetek hívhatják fel rá a figyelmemet, és mennyire nehéz, komoly műtét az epekő eltávolítása – érdeklődött szerkesztőségünknél egy técsői olvasónk. Kérdéseit dr. Kovács Mihályhoz, a Viski Nagyközségi Orvosi Rendelő belgyógyászához továbbítottuk.
– Epekövek akkor jönnek létre, amikor az epehólyagban kőszerű kristályok, rögök válnak ki – magyarázza az orvos. – Az epe több összetevőből áll: koleszterinből, epesavsókból, bilirubinból és vízből. Ha az epehólyag nem tud megfelelőképp kiürülni, vagy a koleszterin, az epesavak vagy a bilirubin túlságosan felszaporodik az epében, kialakulhatnak az epekövek. Ezek változó méretűek, olyan kicsik is lehetnek, mint egy gombostűfej, de akkorára is megnőhetnek, mint egy kisebb tyúktojás. Számuk is igen változó, egytől több százig terjed. Két legfontosabb fajtájuk: a koleszterinkő és a pigmentkő. A koleszterinkő a leggyakoribb epekőtípus. Általában sárgászöld színűek, és akkor keletkeznek, amikor a máj túl sok koleszterint választ ki. A pigmentkövek sokkal ritkábbak, kisméretűek, sötétbarnák vagy feketék. Leggyakrabban olyan betegeknél alakulnak ki, akik májzsugorban, epeúti fertőzésben vagy különböző eredetű vérképzőszervi betegségekben szenvednek. Bilirubinsók pedig leggyakrabban kalcium-bilirubinátból épülnek fel.
A népesség 10 százaléka, az idősek 15 százaléka szenved epekövességben. A 20 és 50 év közötti nők körében pedig kétszer gyakrabban fordul elő, mint az azonos korú férfiaknál. Több rizikófaktor ismert, melyek szerepet játszhatnak a kialakulásában. A veszélyeztetettek közé tartoznak a túlsúlyos vagy kövér emberek, mivel magasabb a koleszterinszintjük, és nehezebben ürül az epehólyagjuk. Ehhez hasonlóan súlyvesztés esetén is megnő az epekő kialakulásának kockázata, mivel a lebomló zsírok miatt a máj túl sok koleszterint választ ki az epébe. További rizikófaktort jelent a fogamzásgátló tabletták szedése, a hormonpótló kezelés okozta ösztrogénbevitel, a terhesség, vagy az, ha a családban már előfordult epekövesség. S ugyancsak rizikófaktornak számít a cukorbetegség, különböző gyógyszerek szedése, beleértve a koleszterincsökkentő készítményeket is.
– Milyen tünetek jelzik az epekő kialakulását?
– Az epekövességnek a betegek 70 százaléka esetében semmilyen tünetei sincsenek. A köveket gyakran egyéb okokból elvégzett vizsgálatok során fedezzük fel, ezért nevezzük ezeket „néma epeköveknek”. Ha valakinek „néma epekövessége” van, kerülnie kell a zsíros, füstölt ételeket, de amíg fájdalom vagy egyéb tünetek nem jelentkeznek, nincs szükség sebészeti beavatkozásra.
Ami a szimptómákat illeti, a tipikus panaszok akkor alakulnak ki, amikor a kő bekerül az epevezetékek valamelyikébe. A leggyakoribb szimptóma a visszatérő, hirtelen fellépő, jobb bordaív alatti fájdalom, mely főleg a jobb váll irányába sugárzik ki. A fájdalom lehet tompa vagy éles, késszúrásszerű. A görcsök ismétlődnek, és 15 perctől több óráig terjedő időszak alatt is fennállhatnak. Emellett hányinger, hányás, hasi diszkomfortérzés is jelentkezhet. A verejtékezés, a hidegrázás az epehólyag vagy a hasnyálmirigy fertőződésének és gyulladásának a jele lehet. Sárgaság pedig akkor alakul ki, amikor a fő epevezetéket zárja el az epekő.
Számos más betegség is hasonló tüneteket okozhat, ezért fontos az orvosi vizsgálat, hogy kizárjuk az egyéb megbetegedéseket, például az emésztési zavarokat vagy a gyomorfekélyt.
Manapság többnyire laparoszkópiás epehólyag-eltávolítási műtéteket végeznek. Hagyományos epehólyag-eltávolító operációkra nagyon ritkán kerül sor, mert több szövődménnyel járhatnak, a felépülés pedig heteket vehet igénybe. A laparoszkópiás műtétek esetében viszont a szövődmények gyakorisága az egy százalékot sem éri el.

Lajos Mihály