2014. október 9., csütörtök

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Dénes – görög eredetű; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szőlő istenének ajánlott.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Mikor ír az ember? Ha boldog, nem ír. Csak ha visszaemlékszik a boldogságra.”

Jókai Anna

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-930c8e-5d33″][vc_column_text]MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

A tokiói olimpia ünnepélyes megnyitója, sportolóink 10 aranyérmet nyertek (1964).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-70c8e-5d33″][vc_column_text]JÓB HITVALLÁSA (1)

„…tudom, hogy az én megváltóm él…” (Jób 19:25)

 

Jób pátriárka túlélte a szörnyű fekélyes betegséget, a teljes anyagi csődöt és szeretteinek elvesztését, hite mégis megingathatatlan maradt. Nézzük meg hitvallását, am i szerint élt: 1) „Tudom.” Amikor ki tudod mondani azt: „tudom”, akkor felkiáltójellel válaszolsz a világ kérdőjeleire. Jób nem azt mondta: „azt hallottam, úgy mondták,” Amit Istenről tudott, azt személyes tapasztalatból és neki szóló isteni kijelentésből tudta. Lehetséges ilyen élet? Igen. „…néktek kenetetek van a Szenttől, és mindent tudtok” (1János 2:20 Károli). Istenről tudhatunk dolgokat a szívünk mélyén anélkül, hogy teljesen megértenénk vagy meg tudnunk magyarázni. Miért? Mert ezeket a lelkünkkel ismerjük fel. 2) „… hogy az én megváltóm él.” Bár Krisztus még meg sem született, Jób bepillantást nyert Megváltónk létezésébe, akit a Szentírás így jellemez: „az öregkorú” (Dániel 7:22), akiről Mikeás ezt mondja: „származása visszanyúlik a hajdankorba, a távoli múltba” (Mikeás 5:1). Ő létezett már azelőtt is, mielőtt megszületett, és túlélte halottvivőit is. Pál azt mondja: „…gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok” (2Korinthus 8:9). 3) „… és utoljára megáll a por fölött.” Jób látta, amit Zakariás próféta látott: „Megveti majd lábát azon a napon az Olajfák hegyén…” (Zakariás 14:4). Az igazság az, hogy amikor Jézus először jött, azért jött, hogy megmentsen. Amikor újra jönni fog, azért jön, hogy uralkodjon. Először Megváltónkként jött, másodszor Királyok Királyaként fog érkezni. „…várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőségének megjelenését” (Titusz 2:13).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-20c8e-5d33″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Dénes püspök és társai vértanúk – Leonardi Szent János áldozópap

A jó és a rossz küzdelmében néha úgy tűnik, hogy a rossz diadalmaskodik. Mi hiszünk Isten szavának, és hisszük, hogy Isten diadalmaskodik, a jó legyőzi a rosszat. A Szentlélek erejében akarjuk bizalommal járni utunkat.
AREOPAGITA SZENT DÉNES egy hagyomány szerint Szent Pálnak az Areopáguszon elmondott beszéde nyomán tért meg. (ApCsel 17, 34) Meghallhatott 80 táján.
Egy későbbi hagyomány szerint Athén első püspöke volt, majd Rómába ment, ezután Szent I. Kelemen pápa Galliába (a mai Franciaországba) küldte, Párizs püspöke volt több évig, híres könyveket írt.
A párizsi vértanúság valószínűleg egy másik Dénes püspökkel kapcsolatos, aki Párizsban dicsőséges vértanúságot szenvedett Rusztikusz áldozópappal, és Eleutériusz diakónussal.
Más hagyomány szerint (a legrégibb Martyrologium alapján) ez a második Dénes püspök és társai Párizsban missziós tevékenységet folytattak és Décius uralkodása alatt (243-251) fejezték le őket.
A hagyományok beszélnek egy harmadik Dénesről is, aki a 9. században élt, mélyértékű misztikus író volt. Tévesen és sokáig az első Dénessel azonosították. Írása a misztikus irodalom egyik legnagyobb kincse.
Franciaország védőszentje, és a 14 segítőszentek sorában is szerepel. Tisztelete Rómában a 11. századtól terjedt el.

LEONARDI SZENT JÁNOS 1541-ben, vagy 1543-ban született az Olaszországi Diecimó-ban, jómódú polgári családban. Apja Leonardi János, anyja Lippi Janka volt. A közeli Lucca városkában tanult, gyógyszerész lett 16 éves korára. Egy helyi karitatív közösségben dolgozott, itt gyógyított. Tagja volt a Colombini Szent János által alapított jámborsági és karitatív egyesületnek.
26 évesen hivatásának engedelmeskedve ferences szerzetes szeretett volna lenni, nem vették fel, mert hiányos volt a teológiai ismerete, és nem tudott latinul. Két év tanulással pótolta lemaradását, 1571-ben fel is szentelték, és a Luccai plébánián szolgált. Itt kezdett foglalkozni szegény sorsú fiatalok tanításával. Munkatársakat toborzott maga mellé. A luccai püspök támogatta, és társak is csatlakoztak hozzá. Igehirdetéssel és szegény gyermekek nevelésével foglalkoztak.
Közösségükben nézeteltérések keletkeztek, saját társai közül is többen vádolták őt. A belső problémák miatt kénytelen volt Rómába menni. Néri Szent Fülöppel barátságot kötött, vele együtt alapítottak egy papi kongregációt. 1593-ban VIII. Kelemen pápa jóváhagyta szerzetének részletes szabályait. Ebben a szervezési munkában 1604 táján ismerkedett meg Kalazanci Szent Józseffel, a piarista rend alapítójával, aki szegény fiúk ingyenes oktatásán fáradozott. Jó együttműködés jött létre a két szervezet között.
1609. október 9-én hunyt el egy járvány áldozataként. Hosszú boldoggáavatási eljárása 1861-ben ért véget, IX. Piusz pápa alatt. Halála után öt évvel szervezete egyesült a piaristák kegyes iskoláival. Rómában, a Pápai Magyar Intézet közelében, a Santa Maria in Campitelli templomban van eltemetve.
Tanulság:
Ne nyugodj bele a nehézségekbe, küzdj rendíthetetlenül! 

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]