Aláírták az EU-ukrán-orosz gázmegállapodást

Aláírták a téli időszakra vonatkozó gázmegállapodást péntekre virradóra Brüsszelben Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió képviselői.
A háromoldalú megállapodás jegyzőkönyvét Günther Oettinger, az unió energiaügyi biztosa, Jurij Prodan ukrán és Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter látta el kézjegyével.

A megállapodás aláírása után tartott sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a Gazprom orosz gázipari vállalat ezer köbméterenként mintegy százdolláros „kedvezményt” ad Ukrajnának a gáz árára a jelenleg is hatályos gázmegállapodásban megállapított árhoz képest, így az idei év végéig ezer köbméterenként 378 dollárért szállít gázt Ukrajnának, a továbbiakban pedig, a jövő év március végéig 365 dollárért. Erre az időszakra eltekintenek a „take-or-pay” elvtől, vagyis a megállapodásban rögzített minimális mennyiség árát nem kell kifizetni, ha a vevő annál kevesebbet vesz át.

A gázszállítások már november elején megindulhatnak, Kijevnek pedig az év végéig ki kell fizetnie a 3,1 milliárdos gázárhátralékát. Oettinger szerint Kijevnek van erre elkülönített pénze, illetve az EU és a Nemzetközi Valutaalaptól az eddigi megállapodásokkal összhangban kap 1,5 milliárd dollárt, amiből március végéig négymilliárd köbméter gázt tud vásárolni Oroszországtól.

Alekszandr Novak hangsúlyozta, a jegyzőkönyv feketén-fehéren előírja, hogy a gázszállítások megkezdődnek, mihelyt Kijev átutalta a 3,1 milliárd dolláros hátralék első részét, 1,451 milliárd dollárt. A pénzösszeg fennmaradó részét dollárt pedig az év végéig kell kifizetnie, hogy januárban is folytatódjék a gázszállítás.
Oroszország álláspontja szerint Ukrajna 5,3 milliárd dolláros gáztartozást halmozott fel vele szemben. Novak hangsúlyozta, hogy a 3,1 milliárd dollár fölötti tartozás kérdése a stockholmi döntőbíróság ítélete után kerül napirendre.

Alekszej Miller Gazprom-elnök kifejtette, hogy a csütörtöki megállapodásban szereplő, jövő év első negyedévi gázár valójában előzetes számítás, mert gázárat kilenc hónapos bázisidőszak alapján számolják ki, figyelembe véve az olaj árát, vagyis a végleges első negyedévi ár az szénhidrogének konjunktúrájától függ.

A jövő év áprilisában kezdődő „nyári időszak” nem képezte a mostani brüsszeli megbeszélések tárgyát. Novak szerint az orosz fél abból indul ki, hogy áprilistól a jelenleg is érvényes, a 2009-től 2019-ig szóló gázmegállapodás szerint történik majd a gázárképzés és a gázszállítás, tekintettel arra, hogy az öt éve kötött egyezményt senki sem érvénytelenítette, és jelenleg is hatályos a stockholmi döntőbíróságon folyó jogi eljárás ellenére is.

Günther Oettinger szerint a háromoldalú tárgyalások „kemények és nehezek” voltak, amelyek eredményeképpen aláírták a összességében 4,6 milliárd dolláros gázmegállapodás. A jegyzőkönyv aláírásakor jelenlévő José Manuel Barroso, az Európai Bizottság távozó elnöke azt hangoztatta, hogy az Európai Bizottság a gázmegállapodásban szereplő előírások maradéktalan végrehajtását várja Oroszországtól és Ukrajnától. Reményét fejezte ki, hogy a megállapodás növelni fogja a két ország közötti kölcsönös bizalmat, ami alapvető fontosságú a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtása szempontjából.

Ukrajna az Európába irányuló orosz gázszállítás legfontosabb tranzitországa. Az ukránok által ki nem fizetett számlák miatt Moszkva 2009 elején átmenetileg leállította az Ukrajna felé történő gáztovábbítást, azt állítva, hogy az ukránok megcsapolják a gázvezetéket, és maguknak vesznek le az Európának szánt gázból. Az orosz csapelzárás következtében több európai országban is hiány keletkezett az energiahordozóból a hideg tél közepén.

A mostani orosz-ukrán gázárviszály idén áprilisban, a kelet-ukrajnai összecsapásokkal párhuzamosan bontakozott ki. Az oroszok drasztikus mértékű áremelést jelentettek be az Ukrajnának történő szállítás tekintetében, amit Kijev gazdasági agressziónak bélyegzett, kijelentve, hogy a megnövelt árat nem hajlandó fizetni. Moszkva arról biztosította az európai vásárlókat, hogy velük szemben teljesíteni fogja szerződéses szállítási kötelezettségeit, de követelte, hogy oldják meg az ukrán tartozás ügyét.

Júniusban az oroszok a felgyülemlett kifizetetlen számlák miatt felfüggesztették a gázszállítást Ukrajna számára. Kijev viszont augusztusban azzal fenyegette meg Moszkvát, hogy leállíthatja az Európába irányuló gáz- és olajtranzitot.

Szeptemberben körvonalazódott, e hónapban pedig elvben megszületett az átmeneti kompromisszumos megállapodás a téli hónapokra, de a fizetési garanciákat is tartalmazó, tartós és átfogó egyezség még várat magára.