Kárpátalja anno: Ungparti alkony – Vidnyánszky László verse

A Kárpáti Hiradó 1943. május 20-i számában jelent meg Vidnyánszky László Ungparti alkony című verse.

A szerzőt magát nem ismerjük, ám több művével is találkozhatunk a lap oldalain.

Csend van. Alkony ül a partokon.

A holdfényben csillognak a habok

s mint agyamban a gondolatok kergetik

egymást. Csak nézem, nézem és hallgatok.

A víz szülét fodrozza a szél.

Mélyén reszketnek a csillagok.

Elindul a folyó hosszú-hosszú útra,

kicsi hullámok, messze visz utatok.

Távoli tengerek szépsége vonz?

Más országok vize, hogy egyesüljetek?

Ki tudja azt, milyen szándék vezet,

milyen vagy feszíti benső lényetek?

Talán hogy vizedből zúgó folyam kél.

Kis habjaidból vad hullám fakad,

melynek ellentállni gyenge emberi mű,

vagy vándorútra tán a szabadság ragad?

Fussatok csak ki a nyílt vizekre,

veletek vágyaim is messze szálnak.

Lehet, hogy valahol össze is értek

és habjaitokon pihenni megállnak.

A fenti képeslap megtalálható az Ужгородъ – Užhorod – Ungvár Facebook-oldalon.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma