Lőrincz P. Gabriella: Lampert háza

Átölelhető, parányi
Otthon.
Itt nem futkároz
metró,
nincsen
kikötő.
Itt szekéren járnak
a vályogos
cigányok…
Nyolckor ráérősen
ébredez a
város.
Ritkán szárad
fel a tócsa,
kényelmesen
zakatol a vonat,
utána néhány vagon
andalog…
Itt van még idő
fákat nézegetni,
és vannak még
mosolygós emberek.
Itt az eső is lassabban
szemerkél,
ha nyújtóznak kényes
fellegek.
Itt hegyek ölelnek,
és duzzad a kék
szőlőgerezd.
Itt gyakran megáll
az idő,
és tudjuk, ha valaki
elköszön.
Itt zöldebb a levél
a fán,
és tyúkok járnak az
udvaron.
Itt minden vasárnap
délután
ránkpihen a nyugalom.
Édesebb itt talán
a könny is,
ide visszavágynak
az itthoniak.
Itt megbocsájthatóbb
talán a bűn is,
az Isten, ha
erre néz,
nevet.