Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe

Mária fogantatásától kezdve mentes volt az eredeti bűntől – ezt ünnepeljük ma, december 8-án, a szeplőtelen fogantatás ünnepén.
A keleti egyházban Anna foganása az ünnep neve, amelyet az első írásos emlékek szerint a 8. században még december 9-én ültek. A nyugati egyházban a 9. században tűnt fel Nápolyban és Szicíliában, de a 10. század elején már Angliában is megtartották (valószínűleg a görög származású Szent Tódor canterburyi érsek szorgalmazására). Magyarországon III. Béla király honosította meg a 12. század második felében.

A 13–14. század során – főleg ferences hatásra – egész Európában elterjedt a szeplőtelen fogantatás ünnepe. Rómában XXII. János (1316–34) idején kezdték ünnepelni. IV. Sixtus 1476-ban fölvette a Római Kalendáriumba, XII. Ince 1693-ban nyolcnapossá bővítette ki az ünnepet, amely XI. Kelemen pápa rendelete szerint vált parancsolt ünneppé a 18. században.

Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának dogmáját Boldog IX. Piusz hirdette ki 1854. december 8-án, majd 1857. szeptember 8-án megáldotta és felszentelte a Szeplőtelen Fogantatás szobrát a római Spanyol téren.

Szent XXIII. János 1958-ban felkereste a Spanyol teret és egy kosár fehér rózsát helyezett el a szobor tövében. A hagyományt Boldog VI. Pál, Szent II. János Pál és XVI. Benedek is folytatták, és Ferenc pápa is követi.

Magyarországon 1947. november 8-án törölték a szeplőtelen fogantatás ünnepét a munkaszüneti napok közül.