Délkelet-Ukrajnából nem lesz második Krím

Délkelet-Ukrajnából nem lesz második Krím, de a félsziget Oroszországhoz tartozik – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a France 24 televíziónak adott interjúban.

A miniszter az orosz média által kedden részletesen ismertetett beszélgetésben azt mondta, hogy „a Krím különleges, egyedüli a maga nemében, ez orosz föld”. Hozzátette, hogy a félsziget Oroszországhoz csatolása „a nép akarata volt”.

Szergej Lavrov ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy – mint azt december 6-án Francois Holland francia elnök moszkvai villámlátogatását követően Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette – Moszkva egyértelműen Ukrajna területi egységét támogatja.

Az orosz diplomácia vezetője kérdésre válaszolva kifejtette, hogy Oroszország nem ajánl föderalizációt vagy autonómiát a szakadár délkelet-ukrajnai régióknak. Szerinte ez utóbbiról az (önkényesen kikiáltott) donyecki és luhanszki népköztársaságoknak kell dönteniük. Lavrov megjegyezte, hogy az autonómia lehetőségét Francois Hollande francia elnök, Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint John Kerry amerikai külügyminiszter is felvetette már.

Az orosz külügyminiszter cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint orosz katonák lennének Délkelet-Ukrajnában, ugyanakkor közölte, hogy Moszkva aggódik, mert Kijev katonákat irányít a délkelet-ukrajnai régiókhoz.

Lavrov azzal magyarázta az ukrajnai konfliktus megoldását célzó újabb minszki tárgyalások megszervezésének elhúzódását, hogy szerinte Kijev nem hajlandó megvitatni a „felkelőkkel” a térség gazdasági problémáit. Felszólította Petro Porosenko ukrán államfőt, hogy az ukrán hatalom vizsgálja felül a donyec-medencei régió gazdasági, pénzügyi és szociális elszigeteléséről szóló döntését.

A külügyminiszter úgy látja, hogy óvatos optimizmusra van kilátás az ukrajnai válság rendezésében. Elmondta, hogy a két ország között az elnökök szintjén nincs gond a kapcsolattartással. Szerinte Petro Porosenko „a legjobb esély jelenleg Ukrajna számára”.

Lavrov megismételte Moszkva korábbi álláspontját, miszerint a Nyugat a büntetőintézkedésekkel arra tesz kísérletet, hogy megingassa az oroszországi helyzetet, és ezzel hatalomváltást idézzen elő Oroszországban. „Komoly okom van ezt feltételezni, hogy ez így is van. Néhány politikus ezt nem is titkolja” – hangsúlyozta Lavrov a francia hírtelevíziónak. Hozzátette: „néhány évig túlértékeltük az Európai Unió, sőt néhány nagy európai állam függetlenségét is”.

Közölte, hogy „Oroszország nem csak túléli a büntetőintézkedéseket, hanem még erősebb lesz általuk”.

Az orosz diplomácia vezetőjének szavai akkor hangzottak el, amikor az orosz fizetőeszköz értéke a korábbinál erőteljesebben csökkent a dollárhoz és az euróhoz képest.

Szergej Lavrov a France 24 kérdésére kifejtette, hogy Oroszország nem tekint a NATO-ra ellenségként. „Mi sohasem mondtuk ezt” – válaszolta. Közölte, hogy bár a szervezet befagyasztotta kapcsolatait Oroszországgal, a háttérben szeretné folytatni az együttműködést. Elmondta, hogy a NATO az afgán katonai légierő pilótáinak kiképzését kérte Oroszországtól.