Megfejtették az altáji népek torokhangjának titkát

Hangszalagjaik egyedi fiziológiája miatt csak az Altáj-hegységben élő emberek képesek a több száz éves dallamok előcsalogatására – állítják orosz kutatók.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az éneklés eme egyedi és különleges formája – mint a videóban is hallható – miért maradt elszigetelt, s nem terjedt el sohasem az Altáj- és a Szaján-hegység sztyeppéin túl.

A vizsgálat megállapította, hogy a tuvai és a dél-szibériai lakosok egyedülálló torokhangja a különleges hangszalagjaiknak köszönhető, s egyedül ezen régió lakói vannak birtokában e művészi hangzásnak. Az Orosz Tudományos Akadémia szakértői szerint hangszalagjaik valamivel szélesebbek az átlagnál, a gégéjük pedig kisebb, s ezek képessé teszik őket a több száz éves múlttal rendelkező torokhangú éneklésre. A Newsweek 2006. márciusi cikkében a jelenséget vizsgáló szerző ezen énektudás művelőjét egy emberi dudához hasonlítja, „aki a mély hang kitartó éneklése mellett egy hátborzongató, füttyszerű dallamot dúdol”.

A kutatás során altáji embereket vizsgáltak meg: digitális röntgennel, valamint mágneses rezonancia segítségével figyelték a hangképző szerveiket és az agyat beszéd közben. A szakértők úgy vélik, hogy e különleges zörej a mongol népektől származik, amelyek kihasználták a hatalmas síkságok adta előnyöket, s így hidalták át a távoli kommunikáció nehézségeit. Az ősök gyakori éneke idővel megváltoztatta a régióban élők torkának fiziológiáját. A szibériai Kemerovo tartományban jelenleg 2800 olyan ember él, aki beszéli a szibériai török nyelvcsaládba tartozó sórt, a kutatásban résztvevők anyanyelvét.