A hónapos retek hajtatása I.

A hónapos retek rövid tenyészideje és hidegtűrése miatt a fóliás termesztés egyik fontos növénye.
Nem elhanyagolható szempont, hogy az egyik legkorábbi tavaszi pénzbevételi forrása a fejét fóliázásra adó gazdának. Ám mivel leginkább előveteményként termesztjük, fontos úgy terveznünk a vetését és betakarítását, hogy a főnövény kiültetése ne csússzon, hisz a paprika, paradicsom, uborka kiültetési idejének akárcsak kéthetes csúszása is akkora bevételkiesést okoz a gazdának, hogy nem éri meg belevágni a retek hajtatásába.
A fóliák lehetnek fűthetők és fűtés nélküliek. A fűtés lehetősége határozza meg a vetés időpontját:
– fűtés nélkül – február 15–28.
– dupla takarással – február 1–10.
– enyhe fűtéssel (6 Celsius-fok) – január20–30.
A hónapos retek fényigényes, az árnyékot nem tűri. Sűrű állományban gyenge fényben és rövid megvilágítás esetén a levél megnyúlik, a lombozat gyorsabban nő, a gumó növekedése pedig visszamarad, lassú lesz.
Hőigénye csekély: optimuma 13±7 Celsius-fok, már 2 Celsius-fokon megindul a csírázása (optimum 20 Celsius-fok), kelés után, szikleveles korban 5-6 Celsius-fokon fejlődik legjobban, később (2–4 leveles korban), a gumóképződés kezdetéig 12-13 Celsius-fok a legkedvezőbb.
A gumó növekedése idején a növény hőmérsékletigénye a napszak és a borultság fügvénye. Nappal teljes fényben 18-20 Celsius-fokot, éjjel és borult időben pedig 6-8 Celsius-fokot kíván. A hideget viszonylag jól tűri, a csíranövény –3 Celsius-fokot, a kifejlett növény –6 Celsius-fok is elvisel károsodás nélkül.
Vízigénye nagy, fejlődése során változó. A csírázáskor sok vízre van szüksége. Kelés után kisebb, később, a gumóképződés idején ismét nagyobb a vízigénye. Itt jegyzem meg, hogy a többéves fóliapalástok megjelenésével gyakran előfordul, hogy „darabos” a retek kelése. Ez azzal magyarázható, hogy a télen is a vázon tartott fólia alatt a talajt nem töltötték fel kellően vízzel, és az előző évi főnövény sorközeinek szárazabb talajában a retekmag lassabban kell ki és vontatottan fejlődik. Az a tapasztalat, hogy a hiányzó vizet a retek tenyészideje alatt nem lehet pótolni.
Nálunk a fogyasztók az élénkpiros héjú, kis lombú, finom gyökerű fajtákat keresik. A piac igénye egyre inkább a nagygumójú, ún. vajretek típus felé tolódik el.
Tápanyagpótlásra szerves és műtrágyákat egyaránt használunk. Szerves trágyából 10-15 kg-t, műtrágyából közepes tápanyag-ellátottság esetén 1,5 dkg ammóniumnitrátot, 1 dkg szuperfoszfátot, 2 dkg kénsavas kálit szórjunk ki négyzetméterenként. A szerves trágyát, illetve a foszfor és a kálium felét alaptrágyaként, a műtrágyák másik felét és a nitrogént indítótrágyaként adjuk. A retek érzékeny a klórra, ezért klórtartalmú műtrágyákat ne használjunk!
Ha nem teljesen földdé érett a kiszórandó szerves trágya, akkor inkább a retek és a fő kultúra közé tervezzük kijuttatását, hogy ne gátolja a viszonylag apró magvú retek minőségi vetését.
Szükség esetén érdemes fejtrágyázni (0,3% Fertikare 3). A folyamatos nitrogénellátás elősegíti a gumók lendületes fejlődését, ám a szedést megelőző 1-2 hétben adott nagyobb adagú nitrogén erős gumórepedést okozhat. A kálium a szép sötétvörös szín kialakulását segíti elő.
A talajművelés mélysége közepes: 5–20 cm. Leghasznosabb eszköze a rotációs kapa. A lényeg, hogy egyenletes, morzsalékos talajfelszínt kapjunk.
A talajelőkészítés ideje az ősz. Fontos, hogy vízzel feltöltött, ülepedett földünk legyen a vetés idejére.
A művelési mód sík, de lehet ágyásos is. A kisebb gumójú fajták tenyészterülete 5×5, 6×6 cm, a nagyobb gumójúaké 8×5 cm. (Folytatjuk)

Őrhidi László,

a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója