2015. január 26., hétfő

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Paula – latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű.

Vanda – 1. – lengyel eredetű; jelentése: vend nő;

2. – a Wendel- kezdetű német női nevek önállósult becézője[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„A boldogság olyan madár, amit bezárni, megkötni nem lehet. Nekünk kell úgy élni, hogy velünk maradjon és elkísérjen egy életen át.”

Esztergályos Cecília

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-935fb7-66db”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Csurgovics János (Újkemence, 1791. január 26. – Ungvár, 1862. október 2.) Görög katolikus nagyprépost, tanár. Apja görög katolikus lelkész volt Ung megyében. Középiskoláit Ungváron és Pesten végezte, hittant az ungvári teológiai líceumban tanult. 1817-ben szentelték pappá. Gimnáziumi tanár lett. 1819-től Bécsben folytatta tanulmányait, 1823-ban teológiai doktori diplomát szerzett. 1827-ben kinevezték az ungvári főgimnázium igazgatójává. 1844-ben lett Nagyprépost. Hatásos egyházi szónok és kiváló pedagógus volt. Értekezései jelentek meg a Felvidéki Sionban. Pedagogia és Methodika című tankönyve rutén és magyar nyelven jelent meg. Igen művelt ember volt, hét nyelven írt és beszélt; több mint kétezer kötetet számláló könyvtára volt Ungváron az egykori Duchnovics-ház jobbaldali szárnyában.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Sellye János kutatóorvos (1907) szerint „ a stressz a szervezet válasza bármilyen igénybevételre, mely olyan folyamatokat aktivál, amely a szervezet egyensúlyi állapotát veszélyezteti, de aktivál olyan folyamatokat is, amelyek az egyensúly helyreállítását szolgálják”. A 20. század egyik legjelentősebb tudósa.

Major Tamás (1910) Kossuth-díjas színész, a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején a kommunista színművészeti mozgalom egyik irányítója volt.

Mensáros László (1926) alakításait mély gondolatiság, tompított színek, fegyelmezett, az értelemre hatni kívánó felfogás jellemezte. 1956-ban tanúsított magatartása miatt eltiltották a színpadtól, és csak nyolc esztendő után jutott ismét feladathoz.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-75fb7-66db”][vc_column_text]Indulásra készen (3)

„Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék? Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?” (Zsoltárok 27:1)

Ha költözködtél már életedben, akkor biztosan emlékszel arra, amikor dobozolás közben ezt mondtad: „Soha többé költözést!” Akkor lehet némi elképzelésed arról, mit érezhetett Józsué, amikor közel kétmillió embert kellett új otthonába vezetnie. Ráadásul ők gyalog mentek. Ezért mondott Isten két dolgot Józsuénak: 1) „Csak légy igen bátor és erős…” (Józsué 1:7). Miért? Mert az ellenség meg fogja támadni, saját népe pedig végeláthatatlan követelésekkel fog fellépni. Hol találunk bátorságot? Ezekben a szavakban: „Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?” (Zsoltárok 27:1 Károli). Az „erősség” szó bástyát, erődöt is jelent, azt, hogy biztonságban vagyunk Isten erős karjaiban. Azt jelenti, hogy semmi sem érhet hozzánk, csak ami előbb rajta átjutott. Victor Hugo írta: „Legyen bátorságod az élet nagy fájdalmaihoz, és legyen türelmed a kicsikhez. Ha elvégezted napi munkádat, térj nyugovóra békességben. Isten nem alszik.” 2) „Nem maradok el tőled, nem hagylak el” (Józsué 1:5). Ki ígérhetne ilyet, és ki tudna betartani ilyen ígéretet más, mint Isten? Betartotta ígéretét, melyet népének tett? Igen! „Így adta oda az Úr Izráelnek az egész országot, amelyről esküvel ígérte, hogy atyáiknak adja. Birtokba is vették, és letelepedtek benne. Nyugalmat is adott nekik az Úr mindenfelől, pontosan úgy, ahogyan esküvel ígérte atyáiknak. Senki sem tudott megállni velük szemben ellenségeik közül. Minden ellenségüket kezükbe adta az Úr. Egyetlen szó sem veszett el azokból az ígéretekből, amelyeket az Úr Izráel házának tett. Mind beteljesedett.” (Józsué 21:43­45). Márpedig az ő Istenük a te Istened is!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-25fb7-66db” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Timóteus

Szent Timoteus és Szent Titusz püspökök, mindketten Szent Pál apostol tanítványai voltak.

Timoteus Lykaonia tartományának Lisztra nevű városából származott. Atyja pogány, anyja Euniké és nagyanyja Loisz buzgó zsidók voltak. Szent Pál második útján maga mellé vette Timoteust és szinte állandóan a kíséretében volt. Szent Pál Efezus püspökévé tette. Pál második fogsága idején Rómába ment, de az Apostol vértanúsága után visszatért Efezusba. Nerva császár idején, 97-ben szenvedett vértanúságot.

Szent Titusz püspök

Titusz antiochiai pogány szülők gyermeke. Az első apostoli, a jeruzsálemi zsinatra elkísérte Szent Pált és Barnabást. Szent Pál maga mellé vette apostoli útjain, és több fontos küldetést bízott rá és Timoteusra. Szent Pál Kréta püspökévé tette, majd magával vitte Rómába. 66-ban Dalmáciába küldte. Szent Pál halála után visszatért Kréta szigetére, és ott fejezte be életét.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]