Az ukrajnai háborút Moszkvában állíthatják le

Az ukrajnai háborút Moszkvában állítják le – ezzel a címmel hívja fel a figyelmet a német kancellár és a francia államfő moszkvai útjának céljára a Vedomosztyi című orosz napilap. A Kommerszant által megkérdezett szakértők szerint Merkel és Hollande látogatása mögött a Kijevnek való fegyverszállításról szóló nyugati vita kiéleződése állhat. A Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozó elemző szerint Hollandék útja Moszkvába az utolsó diplomáciai esély az ukrajnai szembenállás rendezésére.

Csak minden kérdésre kiterjedő csomagtervekkel lehet az ukrajnai válságot megoldani – figyelmeztetett Borisz Smeljov, az orosz tudományos akadémia közgazdasági intézetének egyik vezető munkatársa. A Vedomosztyinak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a minszki megállapodás helyébe lépő egyezségeknek tartalmazniuk kell Ukrajna föderalizációját. A Nyugatnak garanciát kell vállalnia arra, hogy Ukrajna nem lép be a NATO-ba, meg kell egyezni arról is, hogy az észak-atlanti szervezet nem terjeszkedik tovább keletre, és Oroszországnak helyet kell kapnia az európai biztonsági rendszerben.

Egy Vedomosztyinak név nélkül nyilatkozó katonai szakértő szerint kifulladt a „donyecki és luhanszki népköztársaságok” katonai erejének offenzívája. Az orosz védelmi minisztériumban korábban dolgozó, nyugdíjállományú magas rangú katona hozzátette, hogy az ukrán kormányerők is elcsigázottak, és most nem képesek az ellentámadásra. Időre van szükség, hogy felkészüljenek, de ehhez garantálni kell azt, hogy az orosz hadsereg ne avatkozzon be. Az orosz katonai szakértő szerint ezért kellett Angela Merkel és Francois Hollande kezdeményezése.

Arkagyij Mosesz, a finn Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének orosz programját vezető kutató a Kommerszant című orosz napilapban kifejtette, hogy Európa meg akarja értetni Moszkvával, milyen új veszélyek leselkednek, ha megindul a fegyverszállítás Ukrajnába. A délkelet-ukrajnai fegyveres szembenállás új szakaszba léphet, ellenőrizhetetlenné válhat és háborúval fenyeget Európában. Mosesz feltételezése szerint a német kancellár és a francia államfő azt fogja javasolni Vlagyimir Putyinnak, hogy Moszkva váljon egy új békemegállapodás letéteményesévé. A minszki egyezmények helyébe lépő új megállapodás a délkelet-ukrajnai konfliktus befagyasztását jelentené, rögzítené a jelenlegi frontvonalat.

Arnaud Dubien, a moszkvai székhelyű L’Observatiore nevű francia-orosz elemzőközpont igazgatója a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilapnak hangsúlyozta, hogy hatalmas a tétje a két nyugati állami vezető és az orosz államfő tárgyalásának. „Gyakorlatilag az utolsó esélyről van szó a konfliktus rendezésére” – mondta a szakértő, és arra figyelmeztetett, hogy a délkelet-ukrajnai helyzetet egyelőre viszonylagosan kordában tudják tartani, de könnyen kicsúszhat az ellenőrzés alól.

Alekszandr Guscsin egyetemi tanár, az orosz Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának szakértője egyetértett Dubiennel a francia-német rendezési kísérlet fontosságában, de hozzátette, a délkelet-ukrajnai konfliktusban érintett „egyik félnek meg kell értenie, hogy a Donyec-medence nem lesz Ukrajna része a korábbi elvek alapján, a másiknak pedig azt, hogy nem lehet folyton emelni a tétet”, a helyzetet nem lehet fegyverekkel megoldani.