Szlovák iskola az egykori Magyar Királyi Állami Reáliskolában. A magyar gimnáziumnak csak egy lakótelepi rom jutott
Miközben egy katasztrofális állapotban lévő, a hetvenes években óvodának épült lakótelepi romba költöztették át Ungváron a nagy hagyományokkal rendelkező Ungvári Magyar Tannyelvű Drugeth Gimnáziumot, addig megyénk jeles vezetői az egykori Magyar Királyi Állami Reáliskola csodálatos épületében szlovák iskolát és kulturális központot létesítettek (az iskola megnyitásáról korábban már beszámoltunk, részleteket ITT olvashat). Bár Ungvár minden patinás iskolaépületét a magyar állam pénzén építették egykoron elődeink, a magyar gimnázium érdekes módon mégsem maradhatott korábbi, központi fekvésű Petőfi téri épületében, száműzték a város szélére. Pedig a Petőfi téri épületre nem kevés pénzt költött a jelenlegi magyar állam.
A most szlovák–ukrán tannyelvű középiskolává lett egykori ungvári Magyar Királyi Állami Reáliskola épülete 1904-ben épült fel Pecz Samu budapesti építésznek, a pesti műegyetem tanárának terve alapján. A 18 évig tartó csehszlovák időszakban ruszin nyelvű főreál iskola működött az épületben, majd 1938 után az Árpádházi Szent Erzsébet Leánygimnáziumnak adott helyet az épület, végül a legutóbbi időkben a 4. számú ukrán középiskola került a falai közé.
Az iskola épületének felújítását már 2008-ban elkezdték. Két év leforgása alatt közel 9 millió hrivnyát költöttek el a rekonstruálásra, ebből 3,8 millió a megyei és városi költségvetést terhelte, míg 5 milliót a szlovák fél ajánlott fel. A felerészben szlovák tannyelvű iskola már eddig is működött Ungváron, a 21-es számú a Szilvaja utcában, amely most 249 diákjával együtt költözött az említett, a múlt század elején valóban iskolának épült, csodálatos épületbe.
2011-ben a munkálatok befejezésére 1,4 millió hrivnyát különítettek el, a megye finanszírozásával 11 osztálytermi felszerelést vásároltak és egy fizika tantermet szereltek fel. A megyei tanács emellett 350 ezer hrivnyát utalt ki további bútorok és felszerelések vásárlására, továbbá az iskola fenntartására a városi költségvetésből 150 ezer hrivnyát különítettek el – olvashattuk a hírekben. A megnyitó ünnepségen többek között részt vett Viktor Baloga, a rendkívüli helyzetek minisztere, Pavol Hamzík, a Szlovák Köztársaság ukrajnai nagykövete, Oleg Havasi, Ukrajna szlovákiai nagykövete, Olekszandr Ledida, Kárpátalja kormányzója, Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke, valamint Viktor Pogorelov, Ungvár polgármestere. Ugyanebben az épületben, ugyancsak szeptember 1-jén, az említett személyek jelenlétében megnyitották a Szlovák Kultúra Központját is.
Adódik a kérdés: Mit tudhat a szlovák külpolitika? És miért nem tudja ugyanazt a magyar? Mindezt annak ellenére, hogy Magyarország számos olyan gesztust tett Ukrajna irányába, amit Szlovákia nem. Ráadásul a 2001-es népszámlálás adatai szerint Ungváron 8000 magyar és 2500 szlovák élt, tehát több mint háromszor annyi magyar van a megyeszékhelyen, mint szlovák. Ennek ellenére Ukrajna húsz éves történelme alatt a magyar iskolák és társadalmi szervezetek ilyen jelentős támogatáshoz nem jutottak állami pénzből.
Badó Zsolt