Külhoni magyar képviselők Brüsszelben

2015. március 3–4-én Pelczné Dr. Gáll Ildikó Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselő meghívására Brüsszelben tanácskoztak a határon túli magyar szervezetek képviselői az Európai Parlament Néppárti Magyar Frakciója ülésén.

Kárpátaljáról Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, valamint Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai és kommunikációs titkára vett részt az európai néppárti csoport delegációs ülésén.
A kárpátaljai magyarság képviselői hazatérésük után portálunknak részletesen beszámoltak brüsszeli útjukról.
Dr. Orosz Ildikó elmondta, hogy az Európai Parlament Néppárti Magyar Frakciója meghallgatta a magyar kisebbség helyzetére vonatkozó értékelést.
A Rákóczi-főiskola elnöke felvetette azt a kérést, hogy minden fórumon tájékoztassák a parlamenti képviselőket a kárpátaljai magyarok helyzetéről, és lehetőségükhöz mérten mindent tegyenek meg, hogy vidékünkön normalizálódjon a helyzet. Beszédében tájékoztatta a résztvevőket, hogy a legnagyobb trauma akkor érte a kárpátaljaiakat, amikor elhurcolták a málenykij robotra a magyar férfiakat. Erre vonatkozólag az ukrán parlamentben a mai napig nem hangzott el bocsánatkérés és nem volt rehabilitáció.
A fórum keretein belül Orosz Ildikó megköszönte, hogy a magyar állam lehetőséget biztosított a kárpátaljai magyarság közvetlen parlamenti képviseletére, a magyar állam a 2015-ös évet a kommunizmus áldozatainak évévé nyilvánította. Erre vonatkozólag felvetette, hogy a nyugat-európai térség nincs tisztában a kommunizmus tetteivel, áldozataival, nem ismeri ennek a borzalmait. Javasolta, hogy az érintett európai országok néppárti képviselőit bevonva Brüsszelben szervezzenek egy konferenciát a kommunizmus emberiségellenes tetteiről, áldozatairól, hogy a magyar, román, szlovák, cseh, lengyel, litván, lett, észt stb. érintettek is bekerüljenek a köztudatba tényszerű adatok alapján. Célszerű lenne erre vonatkozólag egy dokumentumfilmet készíteni. A már elkészített Szovjet sztori című dokumentumfilm bemutatja a kommunizmus áldozatait litván, lett, észt, ukrán és lengyel szemszögből. Azonban összefoglaló, a tudósokat megszólaltató dokumentumfilm még nem készült Európa többi térségének áldozatairól. Például az Európai Unió tagországai közül nincs összefoglalva dokumentumfilmen a Ceausescu-éra, a málenykij robot, a Rákosi- és Kádár-korszak, az 1956-os forradalom stb. Egy rendszerező dokumentumfilm hozzásegíthetné az Európai Unió lakosságát, hogy megértsék azokat a problémákat, amelyeket többek között a kárpátaljai magyarság is elszenvedett a kommunizmus alatt. A továbbiakban javaslatot tett arra, hogy bár a KMKSZ ötévente rendez a sztálinizmus áldozatainak emlékére menetet Munkácsról Szolyvára, a tematikus év keretében ezt 2015-ben is meg kellene tartani a Kárpát-medence magyar ifjúsági szervezeteinek bevonásával, melyen részt vennének az európai parlamenti képviselőkkel együtt magas tisztséget betöltő magyar politikusok, államférfiak is. Ez a menet így nagyobb médiavisszhangot és nemzetközi figyelmet kaphatna.
Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára arról tájékoztatta portálunkat, hogy az ülésen olyan aktuális kérdésekről esett szó, amelyek jelenleg a határon túli magyarságot foglalkoztatják. Külön figyelmet fordítottak Kárpátaljára, hiszen az Ukrajnában kialakult helyzet hatással van vidékünkre.
A delegációs ülést követően a jelenlévők a Fidesz Polgári Szalon nevű rendezvényen vettek részt. A beszélgetések során lehetőség nyílt azoknak a kérdéseknek a felvetésére, amelyek különösen érintik a külhoni magyarok sorsát. Ezek a kérdések Kárpátalja tekintetében a kialakult háborús helyzet, a sorozás kérdéseit, az ukrán válságból, konfliktusból adódó demográfiai, gazdasági, szociális problémákat érintették. A rendezvény résztvevői fontosnak tartották kiemelni, hogy sikerült nemzeti listát állítani, amelyen határon túli területekről is választottak európai parlamenti képviselőket, többek között olyan országokból is, amelyek nem rendelkeznek európai uniós tagsággal. Így lett képviselő Dr. Bocskor Andrea, a Rákóczi-főiskola egykori tanára, a Lehoczky Tivadar Intézet vezetője. Ez abból a szempontból is fontos, hogy a kárpátaljai magyarok érdekei megjelenhetnek az európai döntéshozatalban. Darcsi Karolina kifejtette, hogy jelenleg a legfontosabb dolog Ukrajnában a béke megteremtése, a kialakult konfliktus mielőbbi rendezése és a fegyverek letétele. A kárpátaljai résztvevők különösen hangsúlyozták, hogy a béke megteremtése összeurópai érdek is. Abból adódóan, hogy Ukrajna az európai uniós utat választotta, fontos, hogy olyan jogállamot építsen ki, ahol a kisebbségek jogait az európai normáknak megfelelően alkalmazzák. Ebben nagy segítségünkre lehet Dr. Bocskor Andrea EP-képviselő.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma