Pusztai-Tárczy Beatrix: Pesti hajnal

Mint emberekkel tömött villamos
Sínpárokon futnak az évek
A jöttöd sosem dallamos
Gáncsolják ellenérvek
Eső áztatja léptedet
A köd fátyolos terveit
Ne szólj rám, ha tévedek
Örüljek legalább reggelig
Kávégőzzel ébreszt a hajnal
távozásod angolos
Folyton érces unott hanggal
felsikít a villamos