A nagyhatalmak elismerték Irán urándúsításhoz való jogát

A keretmegállapodás az 1979-es iráni iszlám forradalom óta nem tapasztalt enyhülést jelez Washington és Teherán viszonyában.
Az iszlám köztársaság atomprogramjának korlátozásáról és nemzetközi ellenőrzéséről az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország, valamint Irán között csütörtökön született keretegyezmény a svájci Lausanne-ban. A végleges megállapodást június 30-ig tervezik megkötni. Az egyezség értelmében a nyugati hatalmak enyhítenének az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot. A nyugati hatalmak azzal vádolják Teheránt, hogy atomfegyverek kifejlesztésén dolgozott, míg az iszlám köztársaság vezetése tagadja ezt.
Haszan Róháni iráni elnök a nemzethez intézett televíziós beszédében leszögezte, hogy amennyiben a másik fél betartja az ígéreteit, akkor Teherán is eleget fog tenni a vállalásainak. Szerinte országa együttműködhet a nemzetközi közösséggel, a perzsa államnak nem kell választania a harc és a meghunyászkodás között. Róháni hangsúlyozta, hogy csakis akkor születhet meg egy kiegyensúlyozott, átfogó megegyezés, ha a felek betartják az ígéreteiket. „Nem csalunk. Nem vagyunk kétszínűek” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy az irániak nem akarják félrevezetni a nemzetközi közösséget.
Az iráni atomprogramról kötendő végleges megállapodásnak magában kell foglalnia Izrael létezéshez való jogának elismerését – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken, a vitatott atomprogramról szóló keretmegállapodás előző napi elfogadása miatt összehívott rendkívüli kormányülés után. „A kabinet egységesen és határozottan elutasítja a keretmegállapodást” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Netanjahu. Úgy vélekedett, hogy a megállapodás súlyos veszélynek teszi ki a térséget és a világot, és létében fenyegeti Izraelt. Ezt azzal indokolta, hogy „az egyezség nem számolt fel egyetlen iráni atomlétesítményt, egyetlen centrifugát sem, és nem állítja meg Irán előrehaladott kutatás-fejlesztési programját”.
Olyan történelmi egyetértés jött létre az iráni nukleáris programról, amely – ha maradéktalanul végrehajtják – megakadályozza, hogy Teherán nukleáris fegyvert fejleszthessen ki és biztonságosabbá teszi a világot – hangsúlyozta csütörtökön Washingtonban Barack Obama amerikai elnök.
Az elnök jónak nevezte a kidolgozott keretmegállapodást, amellyel szerinte elérték az Egyesült Államok fő célkitűzéseit. Megszűnik minden olyan lehetőség, amelynek segítségével Irán nukleáris fegyvert fejleszthetne ki, valamint minden korábbinál szigorúbb és behatóbb ellenőrzési és áttekinthetőségi rendszerre épül.