2015. június 15., hétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Jolán – Dugonics András névalkotása. Jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög).

Violetta – a Viola olasz kicsinyítőképzős származéka.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Nem az a fontos, hová mész. Az a fontos, hogy járd az utat, és megélj minden egyes, az úton töltött pillanatot.”

Gaál Viktor

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-939227-9965″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Salamon Béla (Beregrákos, 1885. március 4. – Budapest, 1965. június 15.). Színész, kabaréigazgató, érdemes művész (1958). Apja kiskereskedő volt a Bereg megyei Beregrákoson, ezért itt töltötte gyerekkora egy részét. A munkácsi vásárban látott először vásári komédiásokat.

Büszke volt rá, hogy Fedák Sárival egy megyéből származik. Pályafutását műkedvelőként kezdte, nem végzett színésziskolát. 1914-től a Royal Orfeum akkori sörkabaréjában lépett fel. Az Apolló kabaréban vált híressé, itt aratta első nagy sikerét Szőke Szakáll Vonósnégyes című jelenetében.

1923-ban megalapította a Teréz körúti Színpadot, amit Nagy Endrével közösen igazgattak. Játszott a főváros szinte valamennyi kabaréjában. 1951-től, megalakulásától kezdve nyugalomba vonulásáig (1965) a Vidám Színpad tagja volt. Majd minden szerepében ő volt a „pesti kisember”, akinek szállóigévé vált a mondása: „Ha én egyszer kinyitom a számat…, ha én egyszer elkezdek beszélni…” . Több filmben is játszott epizódszerepet. Számos krokija, karcolata jelent meg különböző napilapokban és folyóiratokban.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Ezen a napon született 1870-ben Bacsák György jégkorszakkutató, a föld és az ásványtani tudományok doktora.

–         Megkezdődik az egyházi iskolák államosítása (1948)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-79227-9965″][vc_column_text]APA, LEGYÉL OTT!

„Az atyák szívét a gyermekekhez téríti…” (Malakiás 3:24)

Amerikában csaknem húszmillió gyerek nő fel apa nélkül, ráadásul 75 %-uk szegénységben. Sőt, ami még rosszabb:. ezek a gyermekek ötször nagyobb valószínűséggel követnek el öngyilkosságot, tízszer nagyobb eséllyel válnak kábítószerfüggővé, és hússzor valószínűbb, hogy börtönbe kerülnek. Luther Burbank mondta: „Ha annyi figyelmet fordítanánk a növényeinkre, mint amennyit gyermekeinkre, akkor gyomtengerben élnénk.” Tisztelt édesapa! Tedd fel magadnak a következő kérdéseket: 1) Önmagad helyett csak dolgokat adsz gyermekeidnek? Tizenkét éves korukra megtanulják a 75 %-át annak, amit egész életükben tudni fognak. Kérdés, ki tanítja meg őket minderre? A televízió? Valamelyik drogfüggő híresség? Kortársaik? Amerre a csemetét hajlítják, arra nő a fa! 2) Mibe adod bele a tőled telhető legjobbat, a karriered építésébe vagy gyermekeid nevelésébe? Ha minden energiádat a munkádra fordítod, és semmit sem hagysz belőle a családodnak, azért drágán kell majd megfizetned. Ne feledd, csak egyszer van esélyed ebben az életben. Gyermekeid vagy úgy nőnek fel, hogy neheztelnek rád és megismétlik hibáidat, vagy örömmel emlékeznek arra az otthonra, ahol a szeretet definíciója a minőségi idő volt. 3) Te határozod meg családod lelki beállítottságát? Vagy úgy gondolod, ez a feleséged dolga? Hála Istennek azokért az anyákért, aki „odaállnak a résre” (ld. Ezékiel 22:30), de a Biblia szerint a gyermekek lelki nevelése az apák felelőssége. Hallgasd csak : „Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel” (Efezus 6:4). Tíz vagy húsz év múlva miről fogod azt gondolni, bárcsak megtetted volna? Kezdj hozzá most!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-29227-9965″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Árpádházi Boldog Jolán

IV. Béla magyar király és a konstantinápolyi császári családból származó Laszkarisz Mária leánya 1238 körül született. Rokonai között van Magyarországi Szent Erzsébet, és Prágai (Csehországi) Szent Ágnes; két nővére Boldog Kinga és Szent Margit. A szülői házban mindössze öt évet töltött melybe beleesik a tatárjárás borzalmas ideje. Szülei ekkor szentéletű nővére gondjaira bízták. 17 éves korában Boleszláv kalisi és gnieznói fejedelem személyében a legméltóbb férj oldalára került. 23 évet töltött példás keresztény házasságban. Három gyermeket szült mindenütt bőkezű ajándékokkal segítette a szegényeket, özvegyeket és árvákat. Két klarissza monostort alapított.

Férje halála után a szintén özvegységre jutott Kinga nővérével vagyonát felosztva az ószandezi klarissza monostorba vonult. Szent Kinga halála után a gnieznói monostorba költözött. Kitűnt alázatosságával és imaéletével. 1298. június 11-én halt meg.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]